Édes bogyók csábítanak

Vajon milyen csemegeszőlő-fajtát telepítsünk? A választ lassan jó lesz tudni, hiszen márciusban már ültethetünk. Jó évük volt a tavalyi a csemegeszőlő-termesztőknek: édesen, kevés veszteséggel szüretelhették a fajtákat, amelyek hosszú ideig eltarthatókká is váltak. Ráadásul most végre maradéktalanul beértek a későn érők is. Mindez kedvet adhat a további telepítésekhez.

Kertünk-udvarunkValló László2009. 02. 22. vasárnap2009. 02. 22.

Kép: Lakitelek, 2006. szeptember 24. Csemege szőlő. Fotó: Ujvári Sándor

Édes bogyók csábítanak
Lakitelek, 2006. szeptember 24. Csemege szőlő. Fotó: Ujvári Sándor

A nagy bogyóméret mellett a koraiság és a betegség-ellenállóság lehetnek a választás fő szempontjai. A koraiság szempontjából a Csabagyöngye és az Irsai Olivér az élen áll, előbbi július végén, utóbbi augusztus elején már érleli fürtjeit. Bogyóik ugyan csak közepesen nagyok, viszont muskotályos zamatúak, ami kétségtelenül növeli az értéküket. A Csabagyöngye jó fagytűrő, ellenben rothadásra érzékeny, míg az Irsai fagyérzékeny, de nem rothadó.
A koraiak sorában a Favorit a nagy bogyóival tűnik ki, amelyek ropogósak, olvadó húsúak, és augusztus elején már szüretre kínálják magukat. E bőtermő fajta komoly szépséghibája, hogy a fagyra és a rothadásra egyaránt érzékeny. Nem így az Eszter, amely kicsit később, augusztus közepén érik, elég ellenálló, bőtermő és kevésbé igényes. Nagy, hamvasan kék bogyói különösen is tetszetőssé teszik nagy fürtjeit.
A Néró, a Palatina és a Narancsízű is ott vannak a korán, augusztus végén érők között. Közöttük a Palatina (vagy más néven Augusztusi muskotály) nagy, laza, tetszetős fürtjeivel, olvadó húsú muskotályos bogyóival, kiemelkedő fagy- és téltűrő képességével, valamint a gombás betegségeknek jól ellenálló természetével érdemel figyelmet. A Nérót nagy, vállas, hamvas sötétkék bogyójú fürtjei, ellenálló képessége emelik az átlag fölé. Fűszeres ízű bogyói étkezésre és borkészítésre egyaránt jók. A Narancsízű igen nagy fürtöt nevel, bogyóhúsa jellegzetesen fűszeres, termőhelyével szemben közepesen igényes.
A későn érők sorát az Attila, a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali és az Itália zárja. A szeptember végén érő Attila nagy, vállas fürtjeiben fehéres-sárga, megnyúlt bogyók foglalnak helyet. Kései érése mellett hátránya, hogy fagyérzékeny és rothadásra hajlamos, viszont bőven terem. Bogyói pereghetnek. A Hamburgi muskotály nagy értékei a nagy ágas fürtökben csoportosuló, mutatós sötétkék bogyói, amelyek ráadásul még muskotályos ízűek is. Páratlanul finom zamata ellensúlyozza fogyatékosságait, amelyek a rothadásra való érzékenységben, valamint a nem egyöntetű bogyónagyságban és -színben mutatkoznak meg.
Az október elején érő, hatalmas fürtű és nagy, megnyúlt bogyójú, lédús, ropogós Afuz Ali egyszerűen ellenállhatatlan, ha be tudja érlelni fürtjeit. Bőven terem, déli védett fekvést igényel, a betegségekre érzékeny. A szintén nagy fürtöket, de gömbölyded bogyókat hozó Itália muskotályos ízével is kitűnik. Kevésbé rothad, viszont igen későn, október közepén érik, nálunk kifejezetten védett, meleg fekvést igényel.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek