Föcstej nélkül soha!

A betegséget az Escherichia coli baktériumtörzsek okozzák. Ezek természetes körülmények között is ott vannak a bélcsatornában, és szinte mindenütt megtalálhatók, ahol bélsárszennyeződés történt. Betegséget viszont akkor okoznak, ha a szervezet ellenálló képességét gyengítő hatások érvényesülnek. A fertőződés legtöbbször már a születéskor és a születés utáni első napokban szájon át megtörténik, a bélsárral szennyezett környezetből. Minél koraibb, annál súlyosabb a kórkép, különösen veszélyes az élet első óráiban. A kórokozók a vékonybélben tömegesen szaporodnak el, az általuk termelt méreganyagok pedig hasmenést, majd kiszáradást okoznak.
A betegség kialakulását segítik az anyák vemhesség alatti tartási, takarmányozási hibái, ha alacsony testtömegű, gyenge borjak születnek, ha hideg, huzatos, párás a borjúnevelő, és a borjú nem jut hozzá időben a neki szükséges föcstejhez. Fontos, hogy a borjú a születése utáni másfél napban minél több föcstejet kapjon: az első hat órában 2 litert, később pedig naponta 6-7 litert. Amikor az újszülött legalább néhány napig az anyjával van, ezzel nincs gond, hiszen naponta 8-10-szer is szopik. Ha viszont elveszik az anyjától, akkor az első két napon legalább négyszer-ötször, később pedig legalább háromszor kell itatni. Ilyenkor gondot okozhat, ha az itatott föcstej nem tőgymeleg, vagy az itatóedény nem tiszta, fertőtlenített, kiszárított és előmelegített.
A tünetek a 2-4 napos borjaknál a leggyakoribbak. Az állatok étvágytalanok, bágyadtak, szemük beesett, szőrük borzolt, bőrük rugalmatlan, és híg, bűzös, légbuborékokat tartalmazó, sárga bélsarat ürítenek. Kezelés hiányában vagy nem szakszerű ellátás esetén egy-két napon belül elpusztulnak. Ha a betegség később, 4–6 napos korban jelentkezik, lefolyása lassúbb. Kedvezőbbek a kilátások is, mert a fogékonyság az életkor előrehaladtával csökken, kéthetes életkor után már rendszerint nem fordul elő. Rossz jel viszont, ha a 7-10 napos borjaknál a hasmenéshez egyidejűleg nehezített légzés és/vagy ízületgyulladás társul.
A megelőzésben nagyon fontos a hajlamosító hatások kiküszöbölése. A gyógykezelés állatorvosi feladat, házi kezelésekkel ne kísérletezzünk! A kóli hasmenésnél ritkább, de súlyosabb kimenetelű a borjak úgynevezett kóli szeptikémiája. Ekkor a fertőződés már a születéskor bekövetkezik, a baktériumok betörnek a véráramba, és ott tömegesen elszaporodnak. A borjak már az első napon lázasak, bágyadtak, étvágytalanok, és az esetek többségében hasmenés kialakulása nélkül egy-két napon belül elpusztulhatnak. A gyenge ellenálló képességű, föcstejhez nem kellő mértékben jutott borjak között gyakoribb ez a betegség.