Hasznos olvasnivalók

Bármennyire is hivatkozunk a pénztelenségre, meg arra, hogy az embereknek manapság nincs idejük olvasni, szakkönyvekre továbbra is szükségünk van. Erről, ha máskor nem, akkor minden év februárjában meggyőződhetünk, ekkor rendezik meg ugyanis a Mezőgazdasági Könyvhónapot, és nem is akármilyen sikerrel. Már az ünnepélyes megnyitóra sokan jönnek el, hiszen a Vajdahunyadvárban bemutatkozik az összes érintett kiadó, sőt a szaksajtó is. Így történt ez az idén is, mikor is Forgács Barnabás, az FVM államtitkára arról beszélt, hogy a szakirodalomnak továbbra is fontos szerepe van a vidékfejlesztésben.
Ahogy korábban, úgy most is sokféle olvasóközönséget céloztak meg a kiadók. Elsősorban a nagyüzemi gazdálkodók érdeklődését keltheti fel például a Tamás János által szerkesztett, Agrárium és környezetgazdálkodás című kötet, amely ugyanúgy foglalkozik a talajszennyezéssel, a levegő minőségével, a vízgazdálkodással, mint a megújuló energiaforrásokkal. Természetesen olvashatunk a kemikáliák hatásáról, a genetikailag módosított növények elterjedéséről és az éghajlatváltozás következményeiről is. A Mezőgazda Kiadó egy másik könyvének szerzői, Tóth Sándor és Szalay István az ünnepélyes megnyitón dedikálták A haszonállatfajok szelekciója című művüket. Tudományos ismeretterjesztő munka, mely a gyakorló állattenyésztőknek is segítséget nyújthat.
Profi kertészeknek szól a Talaj nélküli zöldséghajtatás, de valószínűleg házikert-tulajdonosok is elmennek majd az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban rendezendő író-olvasó találkozóra, ahol a szerzők (Terbe István és Slezák Katalin) várják az érdeklődőket. Mi, földhözragadt kertészkedők ugyanis nehezen tudjuk elképzelni, mitől nőnek olyan szépre a paprikák, paradicsomok meg uborkák, ha még talajt se láttak. Nos, a mi jó kis kerti földünket helyettesítheti a tápanyagban dús víz, ha annak közege például tőzeg, kókuszrost, durva fenyőkéreg vagy égetett agyaggranulátum. A nyolcvanas években még vitatták a módszer létjogosultságát, mára viszont bebizonyosodott, hogy számos előnye van, és nálunk is terjed. Európában több mint tízezer hektáron termesztenek kertészeti növényeket talajhelyettesítő anyagokon, tápoldatozással. Az erdészeknek pedig a csemeteneveléshez ad tanácsot Az erdei lombos fák magjai című könyv, lengyel szakemberek tollából.
Amit a gombákról tudni szeretnénk, de eddig nem kaptunk rá választ, most mind megtudhatjuk Szili Istvántól, a Gombatermesztők könyvéből. A három legnépszerűbb fajon, a csiperkén, a laskán és a shiitaken kívül további huszonkét, kevésbé ismert gomba leírása, termesztési tudnivalója fellelhető a kötetben.
Valószínűleg sokan kíváncsiak arra is, hogy miként lehet szőlőt és bort termelni vegyszerek nélkül. Nos, kimerítő és részletes választ kaphatnak az Ökológia szőlőtermesztés című kötetből, amely németországi tapasztalatok alapján íródott. Az elveket nálunk is lehet alkalmazni, erre már jó példák is vannak, hiszen több termelő jelent meg már bioborral, magasabb áron a piacon. A könyv mellé érdemes beszerezni az ökológia gazdálkodásban alkalmazható szerek hazai listáját a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-től.
Míg egyesek a bioborral próbálkoznak piacra jutni, addig mások a krizantémtermesztésben látnak fantáziát. Nekik készült Tóth Endre Kristóf Krizantém című kötete, de valószínűleg élvezettel lapozgatják majd azok is, akiknek pár tőjük van a kertben, és egyszerűen csak szeretik ezt a hálás virágot.