Ha a disznó influenzás

Tél végén, kora tavasszal nemcsak az emberek, hanem a sertések is lehetnek influenzásak. Ezt a legszélesebb körben előforduló, az embert, a lovat és a madarakat is megbetegítő A típusú vírus okozza. Nem könnyű védekezni ellene.

Kertünk-udvarunkDr. Böő István2009. 03. 09. hétfő2009. 03. 09.

Kép: KecskemŽt, 2008. november 28. Szappanos Albert ‡llatorvos egy sertŽstÎl vesz vŽrt. Fot—: Ujv‡ri S‡ndor

Ha a disznó influenzás
KecskemŽt, 2008. november 28. Szappanos Albert ‡llatorvos egy sertŽstÎl vesz vŽrt. Fot—: Ujv‡ri S‡ndor

Az A típusú influenzavírusok számos altípusba sorolhatók, a sertésinfluenzát legtöbbször a H1N1 típusú törzs idézi elő. Labilis, változékony vírusok, ezért is nehéz az ellenük való védekezés, hiszen az újabb és újabb változataik ismételt járványokat okozhatnak. A kórokozók ellenálló képessége kicsi, már az enyhe fertőtlenítőszerek gyorsan elpusztítják azokat. Bármilyen életkorú sertést megbetegíthetnek. A sertésinfluenza elsősorban a zárt tartású, nagy egyedsűrűségű telepeken gyakori, bár az utóbbi időben kisgazdaságokban is egyre többször fordul elő.
A vírus behurcolásában a tünetmentes, vírushordozó sertéseké a vezető szerep, de például madarak is terjeszthetik. Cseppfertőzéssel jut tovább, az állatok belégzés útján fertőződnek. A fertőzésen túljutott sertések rövidebb-hosszabb ideig hordozzák a vírust, így a betegségen átesett tenyészállatok a járvány akár évenkénti fellépéséről is „gondoskodhatnak”. Az egymástól viszonylag távol, több kilométeres távolságban lévő állományok közel egyidejű megbetegedésében közrejátszhatnak a meteorológiai tényezők is, például a légáramlatok. A lappangási idő mindössze pár nap. A tünetek hirtelen, robbanásszerűen jelentkeznek, rövid időn belül az egész falka beteg lesz. Aztán a tünetek körülbelül egy hét után ugyanolyan hirtelen szűnnek meg, mint ahogy felléptek. Kedvezőtlen környezeti hatásra (rossz higiénia, más betegségekkel, például orsóférgességgel terhelt állomány) azonban gyakran másodlagos fertőzés keletkezik (például tüdőgyulladás). A vemhesség kezdeti szakaszában fertőződött kocákban jelentős lehet a magzatelhalás, és vetélések is előfordulhatnak.
Mit tehetünk a betegség megelőzéséért? Több figyelmet fordítsunk az általános járványvédelemre! Ha idegen tenyészállatot akarunk hozni az udvarunkba, azt csak karanténozás (42 napos elkülönítés) után tegyük meg. Fontos a hajlamosító körülmények kiküszöbölése, a tartási higiénia javítása (zárt tartásnál megfelelő szellőztetés, tiszta, száraz alom), tél végén, kora tavasszal a vitaminokban gazdagabb takarmányozás.
Amikor már megbetegedtek, állatainknak az állatorvos megérkezéséig biztosítsunk teljes nyugalmat, gondoskodjunk bőséges ivóvízellátásról, kerüljük a jószágok mozgatását, keveredését, igyekezzünk szellőztetéssel, száraz alommal, pormentesítéssel az istálló levegőminőségén javítani! Az állatorvos által javasolt esetleges tüneti kezelés szövődménygyanús esetekben indokolt.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek