Hagymát répával

De így is maradt elég bajunk. A kelés után olykor hervadnak, sárgásszürkére színeződnek a levélkék, könnyen kihúzhatók a földből, észlelhetjük, hogy nyüvek rágják a hagymás részt. Okozója a 6-7 milliméter nagyságú hagymalégy, melynek első nemzedéke április közepétől május végéig rajzik. A legyek táplálékforrása a pitypang, a mezei turbolya és más gyomnövények, ezért ezek gyérítésével csökkenthetjük a legyek számát. A nőstény petéit a hagymára vagy annak közelébe, a talajra rakja. A legyeket távol lehet tartani illatanyagokkal, például a sárgarépa szomszédságával vagy erős illatú növényi kivonatokkal. Rajzás idején kis területen leteríthetjük a hagymát rovarhálóval. Egy másik kártevő a hagymamoly, mely áprilisban, májusban rajzik, és esténként rakja le petéit a levelekre. A hernyó a növény felületén szövi meg világos, laza gubóját, itt be is bábozódik. Második nemzedéke júniusban, augusztusban repül, de a hernyók még októberben is táplálkoznak, és a lepke telel át. A hernyók először a levelek felső részét rágják, a levélcsúcsok sárgulását észlelhetjük. Később berágják magukat a hagymába is. A széljárta helyeket a molyok kerülik. Védekezhetünk ellenük zsurló-, rebarbaralevél- és gilisztaűző varádicsteával, valamint kenőszappanos vízzel, a fertőzött részek többszöri lelocsolásával. Ügyelni kell a növényváltásra, tehát kerüljük azokat a területeket, ahol előző évben burgonya, hagyma, gyökérzöldségek, káposztafélék voltak.

A betegségek közül meg kell említeni a hagymarozsdát, amely élénk, narancsszínű, hosszúkás vagy kerek foltok formájában jelentkezik. A hagymát megtámadja a peronoszpóra is: a levélen szürkészöld, hosszú, ovális foltok láthatók, később lilásszürke penészbevonat jelenik meg. Ellene bordói lével és réz-oxikloriddal védekezhetünk környezetkímélő módon.