Törökök paradicsoma

Egynyári, fásodó szárú növény. Kifejezetten melegigényes, fagyponti hőmérsékleten elpusztul, de már a hűvös időt is rosszul viseli. Fénykedvelő, árnyékban csak vegetál. Igen vízigényes, a paprikához hasonlóan csak öntözéssel terem kielégítően. (Ha nem kap elég vizet, a termés rossz ízű és torzult lesz, a színe halványabb.)

Trágyaigényes, a frissen szerves trágyázott, morzsalékos földben adja a legjobb termést. Fontos, hogy vetésforgóba illesszük: önmaga és paradicsom, paprika, valamint burgonya után legalább három évig ne ültessük. Legjobb előveteményei a pillangósok és a tökfélék. A tojásgyümölcs tápkockás palántáit a májusi fagyok után ültessük ki 50-60×30-40 centiméteres sor- és tőtávolságra, és olyan a földbe, amelyet előzőleg jól feltöltöttünk érett szerves trágyával. Csapadékszegény időszakban rendszeresen öntözzük. Gyorsíthatjuk a fejlődését, ha talaját fekete fóliával letakarjuk, ami egyben a gyomosodást is megakadályozza. A termés akkor érett, ha a bogyó elérte teljes nagyságát, felülete fényes, a magvak éretlenek, de már jól láthatók. A túlérett, fénytelen héjú padlizsán, amelyben már a magok is érettek, keserű és ragadós húsú. Július végétől a fagyokig terem. Leszedve 5-6 napig is eltartható.

A tojásgyümölcs értékes tápanyagforrás. Sok cukrot, fehérjét, A- és C-vitamint, ásványi sókat és rostot tartalmaz. Noha kalóriaértéke nem nagy, mégis laktató, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott. Íze bármilyen húsétellel társítható. Héját sütés vagy főzés előtt nem mindig kell eltávolítani, kocsányát azonban minden esetben egy ujjnyi bogyórésszel együtt vágjuk le. (Sütéskor előtte, főzéskor puhulás után sózzuk.) Sokféleképpen felhasználható: jó saláta-alapanyag, lehet rántani, pirítani, de pörköltnek elkészítve vagy töltve is finom.