Márkás dinnyék

Lesz-e dinnyeháború az idén? Egyelőre nem tudni, de a nyáron kisebb területen érik a lédús gyümölcs, mint az elmúlt években. Nem túlzottan bizakodó a Csányi Dinnye Védegylet titkára sem, mert a minőséget jelentő védjegy helyett az olcsóságot nézik a vevők.

Kertünk-udvarunkPalágyi Edit2009. 07. 03. péntek2009. 07. 03.

Kép: hort dinnye gyümölcs termelők 2008 07 22 Fotó: Kállai Márton

Márkás dinnyék
hort dinnye gyümölcs termelők 2008 07 22 Fotó: Kállai Márton

Az idén néhol egyharmadával kisebb területen terem a dinnye, mint tavaly, és az aszály ugyancsak gyéríti a termést. Lékeléskor viszont örülhetünk, hiszen a nagy meleg miatt viszonylag korán érik édesre a lédús kedvenc. A termelők azon aggódnak, vajon előfordulnak-e az elmúlt évihez hasonló fiaskók.

Emlékszünk: egy esztendeje az elkeseredett gazdák a hihetetlenül olcsó kilónkénti árat diktáló nagy áruházlánc elé borogatták a dinnyéjüket. Végül is nem eredménytelenül, ugyanis az áruházláncot megbírságolta a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mert a beszerzési ár alá akciózott a gömbölyű termésekkel. Sejthető, hogy a hipermarketek idén is letörik majd az árakat. Az egyik áruházlánc már június végén 100 forintért kínált egy kiló görög származású görögdinnyét, miközben ugyanazt például az egri piacon még 250 forintért mérték.

– Reméljük, nem ismétlődik meg a pocsék tavalyi szezon, hiszen már így is családok mentek tönkre errefelé – mondja Simon Attila gazdálkodó, a Csányi Dinnye Védegylet titkára. A Heves megyei település határában 150 éve gömbölyödik a híresen jóízű dinnye, csakhogy a hajdani 300-400 hektár helyett idén csupán 60 hektáron terem. Sokan manapság a savanyúságnak valóra nyergelnek át, így a dinnye helyett uborkaszezont kezdenek. Simon Attila például a szokásos 7 hektár helyett csak hármat szánt a dinnyepalántáknak. Ezt is csak azért, hogy mutassa: a csányiak nem adják fel. A múlt szezonban nepperek vásárolták fel a hevesi körzetben is a termés egy részét, s nem elég, hogy az éretlenül exportált gyümölccsel lejáratták a magyar dinnye hírnevét, sokszor még az átvett mennyiséget ki sem fizették. Az ízetlen, éretlen dinnyéken többnyire a volt szocialista tábor országaiban, a lengyeleknél, az észteknél adtak túl. A gazdák szerint szégyen, hogy a kelet felé induló kamionokba rakott dinnye maga kevesebbe került, mint a köré rakott csomagolás.

– A termés remek lesz, csak az árak legyenek tűrhetőek! Ha 40-50 forintnál olcsóbban adunk túl a dinnyén, akkor már könnyen ráfizethetünk – véli Kiss János gazdálkodó Jászapátiban. A korábbi öt hektárt maga is kettőre csökkentette, és egy újszerű technológiával magról veti a dinnyét, hogy a költségeit mérsékelje. Egy kereskedelemmel is foglalkozó termelőtársának adja el a termés egy részét, így Angliába is kijut a jászsági dinnye. Ennek ellenére csak úgy úszhatják meg a veszteséget, hogy saját maguk is kínálják a termést, például a jászberényi standjukon.

Nemrégiben a medgyesegyházi termelők is úgy döntöttek, kezükbe veszik a sorsukat, és kiszorítják a dinnyepiacról a neppereket, akik hozzáértés nélkül, de annál nagyobb nyereséggel próbálnak túladni az árun. Kezdeményezésükre az öt termőtájon munkálkodó alapítók létrehozták a Magyar Dinnye Szövetséget, s ettől várják az idei szezon sikerét.

A szerveződést a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb segíti. Azt tervezik, hogy kisöprik a piacot, és csak a dinnyefölddel is rendelkező, legálisan munkálkodó gazdák árusíthatnák munkájuk gyümölcsét.
Vajon segítene-e, ha a minőségi nedűhöz hasonlóan eredetvédetté tennék a magyar dinnyét? Sok termelő csodát vár ettől, mondván, a márkajeles gyümölcsöt szívesebben választja az igényes hazai és külhoni vevő. A csányiak viszont nem ennyire bizakodók.

Simon Attilától megtudtuk: dinnyéjük a védett magyar élelmiszerek közé tartozik, ám a remek ízt hirdető védjegyük legfeljebb néhány igényes vendéglős számára jelent előnyt. A hazai vásárlók sajnos, még nem elég tudatosak. Az otthoni kóstolgatók zöme inkább az árcímkét nézi, s nem azt, hol érett mézédesre a dinnye.

Ezek is érdekelhetnek