Nem akarnak sírni

– Ne tőlem kérdezze, mi a helyzet a gyümölcspiaccal – közölte kérdésemre egy dél-alföldi gyümölcstermelő –, mert én nem tudom megmondani, hogy azon a gyümölcsön, amit tőlem száz forintért vesznek át, mi kerül végül a boltban háromszáz forintba. Nem célom, hogy a kereskedőket szidjam: megint megkapjuk, hogy a termelők egyfolytában sírnak.

Az istenért nem akar sírni Barna Károly szatymazi gyümölcskertész sem, aki elsősorban őszibarackot, kiegészítésképpen szamócát és sárgadinnyét termel. Az őszibarack szépen termett az idén: nem volt fagy virágzáskor, a tafrinafertőzés a kánikula miatt maradt el. Így viszont túlkínálat volt a piacon, az ár alacsony lett, ráadásul Barna Károly kertjében a termés egyharmadát elverte a jég. A szatymazi termelő nem látott égbekiáltó igazságtalanságokat a barack árának alakulásában: 100-120 forintért kelt a jó minőségű áru, és a piacon 200 forint körül árulják. Bár az őszibarack szempontjából összességében nem volt kiemelkedő év az idei, viszont a szamóca és a sárgadinnye bevétele egész jól alakul. – Nem az idén fogunk meggazdagodni, de ki lehet jönni – summázza a helyzetet Barna.

– A szamóca hajtatása jól sikerül az idén, ráadásul a fogyasztók keresik az ízletes magyar terméket – ezt már Lux Róberttől, a Fruitveb alelnökétől tudtuk meg, aki átfogó képet adott az idei évről. – A termőterület csökkent, enyhe keresleti piaca volt a földiepernek. A cseresznyének az időjárás nem kedvezett, túlhullott, újfajta cseresznyelégy támadta meg – az árára viszont nem lehet panasz.

A kajszibarack esetében európai szinten 5-8 százalékos túltermelés volt, a görög gyümölcsvelő lenyomta az árakat. Lux Róbert szerint több gyümölcs, így a kajszi esetében is a pálinkatörvény nyomán megnövekedett szeszipari felhasználás egyensúlyozhatná ki a piacot. Az őszibaracknál a középérésű fajtákra kell helyezni a hangsúlyt, amelyek esti szedéssel reggelre a piacra kerülnek. A friss, lédús gyümölccsel az éretlenül leszedett import nem tud versenyezni, akármilyen akciót indítanak is a kereskedők.

Lux szerint az idén a barack kapcsán ismét levizsgázott az idénymunka szabályozása. Mivel nagyon erősen ritkítani kellett, ez rengeteg kézi munkával járt. – Kétszázhetven idénymunkás után kilenc fő egész nap ragasztotta a bélyeget – mondja felháborodva Lux Róbert –, és délután megbüntette őket a felügyelet, mert még nem voltak készen. Évek óta próbáljuk elérni, hogy teljesíthető legyen a szabályozás, de a javaslatainkat nem hallgatják meg.

A meggynek idén botrányosan rossz éve volt. – A magyar meggy 85 százaléka kompótmeggyként értékesül, német kereskedők a vevők – magyarázza Lux Róbert. – A múlt évben volt kartellvizsgálat: azokat, akik az egész lánc legvégén csinálták meg az árkartellt, meg se kérdezte a Versenyhivatal. Tíz-tizenöt százalékkal olcsóbban vették a végterméket, olyan árak alakultak ki, hogy nem adtak fedezetet a meggy kézi leszedéséhez. Ez katasztrófa. 2004-ben egy kiló magyar meggyért 50,5 eurócentet fizettek. Most egy üveg meggyért – üveggel, kupakkal, áfával – kevesebbet adtak. Nem tudom megmagyarázni, se a fogyasztónak, se a termelőnek, hogy ha 50-60 forintot fizettek a meggyért, akkor hogy kerülhet 250-400 forintba az áruházláncokban egy üveg magyar kompótmeggy, vagy 1200 forintba a fagyasztott. Valamennyi termés ezért fenn maradt a fán.