Üvegbe vele!

Nemcsak savanyúságnak, hanem frissen is szeretjük ezt a zöldséget, mert ügyesen fűszerezve egyszerűen finom. Persze azért jó tudni, hogy van benne egy kis C-vitamin, sok víz meg kálium, ami vízhajtó hatást fejt ki, sőt magnézium, kalcium, foszfor, nátrium is fellelhető benne. Kalória viszont szinte semmi, ezért fogyókúrázók is vígan ehetik.

Érdemes helyet adni kertünkben ennek a meleg- és fényigényes növénynek. De tudni kell, hogy nagyon szereti a vizet és a párás környezetet. Viszonylag sekély gyökerei vannak, ezért gyakran kell öntözni, kis vízadagokkal. Pára híján, különösen a tűző napon, a lombozat összeesik, és ez gátolja a termésképzést. Mélyrétegű, humuszos, könnyen felmelegedő, középkötött talajokon növekszik legszebben. Legkorábban április második felétől kell vetni szabad földbe, de kerülhet korán letermő zöldségfélék után is, májusban. Másodvetésként még július közepén is vethető, ekkor egy rövid tenyészidejű fajta még az őszi fagyok előtt szép termést adhat.

Igényes a talaj tápanyagtartalmára, ezért érdemes négyzetméterenként 10-15 kilogramm érett szerves trágyát adni neki. A savanyú talajokat pár év elteltével meszezni kell, de amúgy is fontos neki a kalcium. Az uborka sok nitrogént igényel, erre van szüksége a folyamatos hajtásnövekedéshez és termésképzéshez. Főleg páraszegény, meleg, napsütéses időben érzi meg a hiányát, ilyenkor kisebb, torzabb lesz a termés. Még talán ennél is nagyobb szüksége van a káliumra, hiánya szintén növekedési zavarokat okoz, és gátolja a kalcium, illetve a magnézium felvételét. A sikeres termesztéshez az utóbbi időben sajnos permetezni is kell: esős, párás időben a peronoszpóra, száraz melegben pedig a lisztharmat leselkedik rá. Többek között az alábbi fajták közül választhatunk: Kecskeméti keseredésmentes, Kecskeméti Livmé, Rajnai fürtös, Delicattes, Charlotte, Minerva, Mohikán és Perez.