Hajdúsági csípős csoda

Joggal örülnek hazánk maroknyi tormatermelői a hajdúsági településeken, hiszen a csípős csoda a magyar élelmiszerek közül harmadikként kapta meg ezt az elismerést. (A Szegedi és a Budapesti téliszalámi volt az első kettő.) Eddig 850 tradicionális áru büszkélkedhet a kitüntető címmel az unióban, amelyek nevét vagy földrajzi megjelölését senki más nem használhatja a világon.

– A brüsszeli védettség azt is jelenti, hogy az unió segít reklámozni, minél nagyobb körben megismertetni ezeket a termékeket – mondta Erdélyi Tibor vámospércsi őstermelő, aki öt hektáron foglalkozik tormatermesztéssel. A gazda a november végén záruló munkálatokhoz harminc, alkalmi munkakönyvvel rendelkező embert foglalkoztat. A tormatermesztés egyébként ezreknek ad idénymunkát a hajdúsági településeken.

A tormatermelők létrehozták a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács tormatagozatát is, amelynek tagjai hosszú évek óta harcolnak azért, hogy a növényt védetté nyilvánítsák, hiszen hazánk más területén nem is foglalkoznak nagyban a termesztésével. A legjelentősebb tormás településnek Vámospércs, Kokad, Létavértes, Újléta, Bagamér és Álmosd tekinthető. A térség közel kétezer hektárján több ezer tonna tormát termesztenek, s a feldolgozott késztermék 90 százalékát elsősorban Németországba, Lengyelországba, Svédországba és Csehországba szállítják. A termelők és a feldolgozók azt remélik, hogy ezentúl még többet tudnak majd eladni külföldön.

– A tormatermesztés az egyik legrapszodikusabban jövedelmező mezőgazdasági tevékenység. Milyen lesz az idei termés? – kérdeztem Erdélyi Tibortól.
– Idén jónak mondható a termés, nem úgy, mint az elmúlt két évben, így most hektáronként 60-70 mázsát is fel tudunk szedni. Ha szép a termés, némi haszonra is szert tesznek a termelők, és persze a felvásárlók is. A jó minőségű, 1. osztályú tormának jelenleg 250 forint kilója, míg a 2. osztályúnak 175 forint, 3. osztálytól lefelé csupán 20-25 forintot fizetnek a gazdáknak.

– Mitől függ, hogy sikeres vagy ráfizetéses évük lesz?
– Elsősorban az időjárástól, mert a sok csapadék nem kedvez a tormának. A nagyobb bajt az okozza, ha minden gondos kezelés ellenére valamilyen gombás betegség támadja meg a növényt. Ez ellen az egészségre ártalmatlan szerrel lehet védekezni, de gyakran ez is hatástalan.

Erdélyi Tibor hat éve a bagaméri székhelyű Hungaro Torma Kft.-nek adja el termését, ahol korrekt, megbízható szerződést kötnek a termelőkkel. Aki a véletlenre bízza az értékesítést vagy kétes felvásárlókkal paktál, könnyen ráfizethet. Az elmúlt években ugyanis számtalan üzérkedésre „szakosodott” felvásárló bukkant fel a Hajdúságban, akik vitték a tormát, de nem fizettek érte. Ma már ilyen nem fordulhat elő, mert a termelők és a kereskedők a csalókat kirekesztik maguk közül.

S ha már csalókról beszélünk, érdemes megjegyezni, hogy a kínaiak a magyar tormát is megpróbálják lekoppintani. A kínai azonban köszönő viszonyban sincs a magyarral, de alacsony ára miatt sajnos sokan mégis ezt vásárolják meg. A hajdúsági tormások abban reménykednek, hogy a brüsszeli védettség elejét veszi minden csalásnak, és az eddigieknél is jobb piacot teremt a zamatos magyar tormának.