Bajban a kertészetek

Nem kedvezett a tavalyi év a hazai zöldség- és gyümölcstermesztőknek, sőt 2009 a rossz kedvünk éve volt. Ezzel kezdte év végi beszámolóját Szabó József, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Bár jól indult az év, de később jégverések, majd az aszály okozott több milliárd forintos terméskiesést. Az ültetvények egy része elavult, cseréjük lassan megy, kevés az öntözött terület, a gazdasági válság is nyomasztóan hat, így az ágazat sok piacot veszített.

Ez a helyzet kimondottan jellemző az almatermelésre, ahol az értékesítési árak a felére csökkentek. A lengyelek kiszorítanak bennünket a piacról, mert olcsóbban kínálják portékáikat, aminek oka, hogy az állam támogatja a termelőket. Jó példa Ausztria is, ahol jéghálók védik az öntözésre berendezett ültetvényeket. Olcsóbban lehetett eladni a kajszit, az őszibarackot és a szilvát is, bár ezekkel megéri majd továbbra is foglalkozni. Érdemes például cseresznyét telepíteni. Nagy csalódás volt viszont a meggy, annak nagy része kompót alapanyagként talált vevőre Németországban. A szakemberek szerint nem célszerű többet telepíteni, de a meglévő ültetvényeket fel kellene újítani, s ez vonatkozik a szilvára is.

Ugyanakkor több szamóca- és málnaültetvényre lenne szükség, mert a bogyósokat általában el lehet adni. Elterjedésüknek azonban gátat szab a kézi munkaerő hiánya. Amúgy is nehéz alkalmi munkást találni, ráadásul az idén áprilisban életbe lépő új törvény szerint a munkavállalóról az eddigi hét helyett tizenhárom adatot kell közölnie a munkáltatóknak a hatóságokkal. Igaz ugyan, hogy 10 ezer munkaóra alatt az alkalmi munkavállalók által végzett tevékenységet papíralapon és egyszerűsített módon lehet nyilvántartani, de 10 ezer munkaóra felett már a munkáltatónak elektronikus úton kell bevallást készítenie. Ez utóbbi a mezőgazdaságban körülményes, mert a tábla szélén legtöbbször nincs se számítógép, se internet-kapcsolat. Gond az is, hogy a járulékteher a korábbi 17-23 százalékról 30 százalékra emelkedett, ami tovább rontja a hazai vállalkozások versenyképességét. Pedig a zöldség- és gyümölcságazat tudná foglalkoztatni a legtöbb idénymunkást a mezőgazdaságban, akár 300 ezer ember is dolgozhatna hat hónapon át.

A gyümölcstermelőket hátrányosan érinti az import folyamatos növekedése, és az, hogy pénz ügyi gondokkal küszködnek, de fejlesztéseikhez a bankok nem adnak elfogadható feltételekkel hitelt. Hasonló helyzetben vannak a zöldségtermesztők is, rosszak a termésátlagok, s emiatt nem gazdaságos a termelés, mondta Bittsánszky János, a FruitVeB társelnöke. Sokan fejlesztenék a technológiát, de a meghirdetett pályázatokra a nagy bürokrácia és a pénztelenség miatt csekély volt az érdeklődés, ugyanis nem tudnák kivárni az utófinanszírozást. A mai napig nem támogatják az öntözést, a berendezések kihasználatlanok, mert drága a vízhez jutás. Hiába vagyunk termálvíz nagyhatalom, annak hasznosítása is nehézségekbe ütközik. Sorra zárnak be a zöldségfeldolgozó üzemek, jóformán már csak csemegekukoricát, borsót, zöldbabot, paradicsomot és konzervuborkát lehet ipari alapanyagként eladni. De ezek a növények se igazán szárnyalnak, öntözni kellene őket, s a technológiát fejleszteni. Ahogy számos gyümölcsben, a zöldségben is kiszorítanak bennünket a lengyelek a piacról, s nevetséges, hogy a sárgarépa nagy részét külföldről kell behoznunk. A konzervuborka termesztés pedig akár meg is szűnhet, hiszen az indiai, vietnami termékek harmadával olcsóbbak, mint a hazaiak.

A magyar közigazgatási rendszer nem alkalmas arra, hogy a kertészet fejlődjön, jegyezte meg Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. Hibát követtünk el az uniós csatlakozásra való felkészülésben, azonban még talpra lehetne állítani az ágazatot, ha a kormány is komolyan venné és jobban támogatná. Ehhez persze szükség lenne a bankrendszer segítségére is, hiszen a mostani pénzügyi rendszer nem alkalmas a mezőgazdaság gondjainak kezelésére.