Majdnem nyolc hektáron telepített homoktövist Karádi Péter. A fiatalember bízik abban, hogy megéri majd ezzel az értékes gyógynövénnyel foglalkozni.
Kép: OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Komoly betegségéből szeretett volna felgyógyulni, s ekkor ismerkedett meg különböző gyógyhatású növényekkel, például a máriatövissel, majd a homoktövissel. Felépülése után egyre jobban érdeklődött a homoktövis termesztése iránt, ráadásul volt a családnak egy másfél hektáros területe, ami évek óta parlagon állt.
Karádi Péter választása a homoktövisre, észak citromára esett, mert viszonylag kevés gondozást igényel, betegségeknek ellenáll, nem lopják el, ráadásul jövedelmező is lehet. Az ifjú gazda éjszakákon át kutakodott az interneten, majd tanulmányútra indult hazai és külföldi ültetvényekre. A német fajtákra voksolt, már csak azért is, mert német nyelvtanár szakra járt, ami nagy segítségnek bizonyult az irodalmi tájékozódásban, a kapcsolatok kiépítésében.
Erre szüksége is lett, hiszen amikor elhatározta magát a telepítésre, ugyancsak borsosnak tűnt a hazai szaporítóanyag ára: közel hárommillió forintba került volna másfél hektár beültetése. Később kiderült, hogy ebből az összegből jóval nagyobb terület is telepíthető.
– Elutaztam Németországba, és Berlinhez közel három olyan embert is találtam, akik termesztéssel és nemesítéssel is foglalkoznak – meséli a fiatalember, aki amúgy egy ruhaipari cég dunántúli képviselőjeként dolgozik. – Ők a harmadáért ad¬ták a szaporítóanyagot, és sok mindent megtudtam tőlük, például azt, hogy másfél hektáron igazából nem éri meg vele foglalkozni. Azt tanácsolták, legalább öt hektárt telepítsek. Hazajöttem, elkezdtem területeket bérelni, és tavaly majdnem nyolchektárnyi homoktövist telepítettem.
– Saját pénzből? Miért nem használta ki a pályázati lehetőségeket?
– Időhiány miatt nem készítettem elő teljesen a telepítést, de most már folyamatosan tájékozódom a támogatási lehetőségekről, gazdatanfolyamot végeztem, és idén már részt veszek az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban is. Tulajdonképpen az ebből származó pénz fedezi az ápolási költségeket, hiszen az ültetvény három év múlva fordul termőre, addig csak költeni kell rá. A mostani árakon számolva az ötödik évtől hektáronként 2 millió forintos jövedelem is származhat belőle. Különösebb gondozást nem igényel, csak gyomtalanítani kell, amihez vettünk traktort és sorközművelő eszközöket. Mivel bejelentkeztem a Biokontroll Hungáriához, teljesen vegyszer nélkül termelünk, csak a biotermesztésben engedélyezett kondicionáló készítménnyel permetezünk. Szerencsére nyugdíjas édesapám besegít a munkákba, neki is szívügye a homoktövis.
– És ki szedi majd le azt a rengeteg bogyót?
– A szúrós tövisek miatt kézzel naponta csak egy vödörrel lehetne leszedni, mi pedig 7 tonna körüli hektáronkénti terméssel számolunk. Ezért úgy tervezzük a betakarítást, mint ahogyan Németországban láttam: ott kétévente levágják az ültetvényt, a gallyakat farekeszekbe teszik, majd hűtőházba szállítják. Utána 24-36 órán át mínusz 20 fokon hűtik, aminek hatására leperegnek a bogyók. Ez az a növény, aminek szinte minden porcikája értékesíthető. Termésére, mely sok egyéb értékes összetevője mellett a citromnál tízszer több C-vitamint tartalmaz, vevők lehetnek a gyógyszergyártók, az élelmiszer-feldolgozók (mézet, üdítőitalt, bort, lekvárt, pálinkát is készítenek belőle) valamint a kozmetikai cégek. A húsából és magjából kinyert olaj növeli a szervezet ellenálló képességét, de még a kérgét is bedolgozzák különböző élelmiszerekbe, például kolbászokba, mert kimutathatóan rákmegelőző hatású, a levelekből pedig gyógytea készíthető.
– Lehet, hogy egyszer feldolgozót is épít majd?
– Egyelőre csak a bogyók eladását tervezem, természetesen késztermékként lehetne a legnagyobb nyereséget elérni, viszont feldolgozóüzemet erre a területnagyságra nem éri meg építeni. Jelenleg próbálok szövetkezni más termelőkkel, és az első szüretig kiépíteni a felvevőpiacot.