Levélben érkező vitaminbomba

A legtöbben a fejes salátát ismerik, de érdemes kipróbálni például a madársalátát, a tépősalátát és a rukkolát is, melyek színben és formában eltérnek a rokonától, de tele vannak fontos táplálóanyagokkal, vitaminokkal. A legtöbb salátafélét tavasszal vagy ősszel termesztjük, mert a nyári nagy melegben elöregszenek és magszárat képeznek. De például a tépősalátát, a rukkolát és néhány fejes saláta fajtát – Attrakció, Balaton zöld, Keszthelyi nyári – egész nyáron át lehet vetni, hogy folyamatosan élvezhessük azokat. Az áttelelő fejes salátát – például a Téli vajfejet – augusztusban és ősszel vetjük, így már kora tavasszal szedhető.

Érdemes helyet adni kertünkben a sóskának is, mert tele van a szervezet számára fontos ásványi anyagokkal – foszfor, vas, kalcium –, sok C-vitamint tartalmaz, s a benne lévő gyümölcssavak miatt kedvező étrendi hatású. Vannak országok, ahol fűszernövényként tartják számon. Évelő növény, a tavaszi és az őszi időjárást szereti igazán, s bírja a hideget. Talajban nem válogat, de sok víz kell neki. A tápanyagok közül nitrogénből igényel többet, hiszen attól nőnek levelei. A szerves trágyával ellátott talajnak nagyon örül. Legismertebb fajtája a hazai nemesítésű Pallagi nagylevelű. Apró magja miatt igényes viszont a gondosan előkészített talajra, hiszen amúgy is nehezen csírázik. Vethetjük ősszel, tél végén és kora tavasszal, 1-2 centiméter mélyre, 30-35 centiméteres sortávolságra.

A tápanyagban dús földeket kedveli a spenót is, viszont nem szereti az erősen savanyú és a nagyon lúgos talajokat, illetve a laza homokot. Popeye kedvence könnyen elkészíthető és emészthető, kalóriában szegény, vitaminokban, karotinban pedig gazdag. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A spenótot sokan azért fogyasztják, mert a gyomor-működést serkenti. Sok oxálsavat is tartalmaz, ami a vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismeretes emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert.