Ítéletnapi magszéf

A génbank Tápiószele központjától távolabb esik: a kutatók csöndes környezetben, egy felújított kúriában és a hozzá kapcsolódó épületekben végzik a tudományos munkát immár ötven esztendeje.

Kertünk-udvarunkBorzák Tibor2010. 05. 10. hétfő2010. 05. 10.

Kép: Tápiószele, 2010. április 16. Génbank. Fotó: Ujvári Sándor

Ítéletnapi magszéf
Tápiószele, 2010. április 16. Génbank. Fotó: Ujvári Sándor

Nemrég kezdték el azt az ötéves programot, melynek során – a világon egyedülálló módon – egyszerre őrzik a vadon élő és a kultúrnövények genetikai sokféleségét.
– A Pannon Magbankot az EU-LIFE+ program csaknem egymillió eurós támogatásával tudjuk megvalósítani – tájékoztatott dr. Hock Zsófia, a Földművelésügyi és Agrár-környezetgazdálkodási Igazgatóság agrobotanikai osztályának vezetője. – Azon túl, hogy a kutatásokhoz biztosítjuk a magmintákat a természetes élőhelyek bolygatása nélkül, biztonsági tartalékkal is rendelkezünk arra az esetre, ha bármilyen természeti katasztrófa bekövetkezne. Az elpusztult, megsemmisült populáció innen visszatelepíthetővé válik, mindazonáltal lehetőség nyílik a genetikai változások nyomon követésére, a növénytársulások változatosságának fenntartását célzó kísérletekre is.

– Hogyan kerülnek a génbankba minták?
– Kiemelt figyelmet fordítunk a még fellelhető hazai növényi génforrások – tájfajták, ökotípusok –, illetve a kultúrnövény vad rokonfajainak gyűjtésére. A Magyarországon termeszthető szántóföldi és zöldségnövény fajokból közel kilencvenezer magminta áll rendelkezésre: mintegy háromszáz nemzetség kilencszáz faja. A kutatási célokat is szolgáló aktív gyűjteményben mintánként körülbelül ezer-ezer magot helyezünk a tárolóedényekbe, melyeket nulla fokon őrzünk. Létezik egy bázisgyűjtemény is, az itteni minták mínusz 20 fokon akár száz évig is eltarthatók. Amit mag alakban nem lehet elhelyezni, azt vegetatív úton tartjuk fenn laboratóriumi körülmények között.

– Bárki kérhet önöktől magot?
– Tulajdonképpen igen. Leginkább kutatásokra, kísérletekre adunk génbanki mintákat, de az is előfordul, hogy valaki szeretne kipróbálni egy különleges, vagy a dédszüleink által ismert tájfajtát. Persze véges a kapacitásunk, és a készletünk is. Minden szabályszerűen megy: anyagátadási megállapodást írunk alá, amiben egyebek mellett az is szerepel, hogy az ingyenes magminta kereskedelmi célra nem alkalmazható, nem szabadalmaztatható, és további szabad felhasználást korlátozó oltalom alá nem helyezhető. Ugyanaz a tétel többször nem kérhető, hiszen mi nem vagyunk vetőmagbolt.

– Miért kell átörökíteni a gyomnövényeket is?
– Elmosódnak a határok, így például a konkoly ma már védettséget élvez. Sok gyomnövény mezőgazdasági szempontból gyomnak számít, de más vonatkozásban hasznos lehet. A vad rokonfajok fontos szerepet játszhatnak a nemesítés génkészletének szélesítésében: betegségekkel szembeni ellenálló képesség, stressztűrés.

– Úgy tudom, a magyar mintákat duplikálják egy norvég génbankban. Miért?
– A génmegőrzésben szokásos gyakorlat, hogy biztonsági tartalékot helyezünk el egy másik országban a gyűjtemény megsemmisülésének elkerülésére. Ezzel eddig is éltünk, most pedig lehetőségünk nyílott arra, hogy az Északi-sarktól ezer kilométernyire lévő Spitzbergákon, egy hegy belsejében kialakított nemzetközi génbankban is – amely a világ legbiztonságosabb magraktára – elhelyezhessük a Pannon régió készletét.

– Tehát ebben az „ítéletnapi magszéfben” egy világméretű természeti katasztrófa esetén is megőrződnek a növények?
– Felbecsülhetetlen jelentősége van ennek, hiszen az elpusztult populációkat újra lehet majd éleszteni. Ha jól belegondolunk, már most is foglalkozhatunk ilyen kérdésekkel, például a klímaváltozás által eltűnt fajok visszatelepítésével. Magyarországon főleg a helyi változatokat, vagy a köztermesztésből kiszorult régi fajtákat kell megmentenünk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek