Tévhit, hogy a déli locsolás kiégeti a leveleket

A széles körben elterjedt vélekedés szerint azért nem szabad délben, a tűző napon locsolni a növényeket, mert a levelekre tapadt vízcseppek nagyítólencseként viselkednek: összegyűjtik és egy helyre koncentrálják a napfényt, így levél túlmelegszik, majd megég. Hasonló megfontolásból óvnak a bőrgyógyászok attól, hogy vizes bőrrel napozunk – de még az erdészetben is él az a nézet, hogy a vízcseppek által fókuszált napfény erdőtüzet okozhat.

Horváth Gábor, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének egyetemi docense és csapata azonban tudományos górcső alá vette a kérdést, s megállapították, hogy a vízcseppek fókuszálálására fogott perzselés puszta legenda. A sima felületű leveleken ülő vízcseppek ugyanis többnyire laposak, emiatt a levél alá fókuszálják a napfényt. Gömbölyű vízcseppek csak a víztaszító leveleken alakulnak ki, ám ezekről gyorsan le is gurulnak, ennél fogva nem égetik meg a növényt. Napégés inkább csak a szőrős leveleken fordulhat elő, ezeken ugyanis a gömbölyű vízcseppek távolabb vannak a felszíntől, ezáltal a csepp fókusztartománya pontosan a levélre eshet.

A vizes bőrön is hasonló biooptikiai folyamatok játszódhatnak le. Vagyis ha a bőr nem zsíros, a rátapadt vízcsepp lapos lesz, így a fókusztartománya mélyen a bőr alá esik. Bár az UV sugárzás a vízcsepp fókuszálása által valamelyest felerősödik, de ennek egy részét a víz elnyeli. Ha viszont zsíros a bőrünk – például mert naptejjel kentük be –, a gömbölyű vízcseppek hamar leperegnek róla. A szőrszálakon megülő vízcseppek azonban – csakúgy, mint a szőrös leveleken – elvben növelnék a leégés kockázatát, ehhez azonban sokáig kellene egy helyben tartózkodnia a napozónak, máskülönben a vízcseppekre mindig máshonnan érkezik a napfény, így a fókusztartományuk is mindig máshová kerül.

S hogy mért ajánlatos mégis reggel locsolni? Mert ekkor a leghatékonyabb. A reggeli órákban – a leghidegebb, legszélcsendesebb napszakban– a leglassabb a párolgás, emiatt az ekkor kilocsolt víz túlnyomó részét valóban a növények isszák meg. Másrészt a növények nem szeretik, ha a nagy hőségben hirtelen nyakon öntjük őket hideg vízzel – de hogy végtére is mitől mennek tönkre, egyelőre  rejtély.