
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Javában tart az 50 kilométeres diéta. Ez egy klímavédő és életmód-változtató program, melynek legelszántabb résztvevői vállalják, hogy egy hónapon át csak 50 kilométeren belül előállított élelmiszereket fogyasztanak.
A Messzelátó Egyesület egy kísérletre invitál minden érdeklődőt. Együtt, közösségben szeretnék kipróbálni, lehetséges-e csupán helyi termékeket fogyasztva táplálkozni.
A részvételnek különböző szintjei vannak. A kezdőnek elég csupán heti 3-4 főétkezést teljesítenie, s ehhez használhat távolabbról érkezett sót, lisztet is. A haladó szinten a kávé és a tea is kizárt.
Az 50 kilométeres diétát csupán kétféleképpen lehet végigcsinálni: saját kertből szüretelve, vagy piacra járva. Akinek nincs kertje, csatlakozhat valamely közösségi kerthez – ahogyan a Földkelte csoport tagjai is tették –, vagy a Tudatos Vásárlók Egyesülete jóvoltából választhatja a közeli piacok ajánlatát. A szupermarket tabu, s ugyanígy a nagy viszonteladók standja is a piacokon.
Hogy miről ismerjük meg az őstermelőket? Bodrogi Eszter, a Fűszer és Lélek gasztroblog írója, e diéta mentora azzal nyugtat minket, hogy idővel bele lehet jönni ebbe is. Szerinte ne higgyünk a látszatnak, mert sok kofa nem a saját zöldségeit árulja. Ezért az egyetlen megoldás, ha beszélgetünk, érdeklődünk. Kérdezzük meg, hova való a csirke, hány van belőlük, mennyi tojást tojnak. Ha a néni standján mediterrán szőlőfélét látunk, az gyanús, csakúgy, mint az is, ha minden répa tökéletesen egyforma és még fénylik is, illetve ha a tojásain hármas számmal kezdődő pecsét tanúsítja, hogy ketreces tartású tyúk tojta.
A helyi élelmiszerek fogyasztása több szempontból is fontos. Egyrészt kiküszöbölhető, hogy például a nálunk termelt burgonyát más országban mossák, csomagolják, majd több ezer kilométert megtéve (több ezer liter üzemanyagot elhasználva) lássuk viszont az üzletláncok polcain. Ha keveset utazik a termék, nem kell egyre nagyobb dobozokba csomagolni, nem termelődik több tonna szemét a csomagolóanyagokból. Minél közelebbről érkezik az élelmiszer, annál kevesebb tartósítószerre van szükség a frissen tartásához.
A másik fontos érv: támogatnunk kell a hazai termelőket, hogy a külföldi országoknak profitot termelő üzletláncok mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszeráraikkal szemben talpon maradhassanak, az asztalunkra tehessük például a sokkal ízletesebb magyar paradicsomot vagy a saját nemesítésű hazai szőlőfürtöket.
Az idényzöldségek, gyümölcsök fogyasztása az egészségünkre is kedvezően hat, mert előállításuk kevesebb kemikáliát igényel, s nem kell hozzá üvegházakat fűteni. A magyar termőföld kitűnő minőségű, éghajlati adottásgaink fantasztikusak, így a magyar zöldségek-gyümölcsök ízletesek, vitaminban gazdagok.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu