Szag után nő az aranka

Amerika és Eurázsia mérsékelt övi területein egyaránt előfordul ez a vékony, fonalas, csavarodó, sárgás vagy vöröses szárú, legfeljebb 60 centiméterre növő élősködő. Hajtásaival a gazdanövény köré tekeredik és különleges szívógyökereivel tápanyagot von el tőle.

Számos haszonnövényt megtámad, így például a lucernát, a paradicsomot, a répát is. Vegyszerrel nem irtható, mert a gyomirtók a gazdanövényt is károsítják, kézzel pusztítani pedig csak házi kerti méretekben lehetséges.

Növekedése során az aranka körkörös mozgást végez, ami segíti a tájékozódásban. Ezért gondolták korábban, hogy így, véletlenszerűen talál rá a gazdanövényre. Amerikai kutatók most kísérletsorozattal derítettek fényt arra, hogy az élősködő gyom nagyon is „céltudatosan” növekszik áldozata felé.

Az első kísérletben kör alakú szűrőpapíron csíráztattak arankamagokat, majd a kikelt csíranövények közelébe egy fejlett paradicsompalántát tettek. Négy nap után azt tapasztalták, hogy a csíranövények rügyei döntő többségükben a paradicsom irányába mutattak, vagyis az aranka valamilyen módon érzékelte a gazdanövény jelenlétét.

A következő kísérlet során műparadicsomot, illetve különböző színű, de illat nélküli tárgyakat is elhelyeztek a csíranövények környezetében. Ekkor az aranka hajtásai mind a valódi paradicsomtő felé fordultak – így egyértelművé vált, hogy szag után nő a parazita.