Méregzöld öleléssel

Az őszutó változatos időjárását tükröző Szent András havában se szeri, se száma a népi időjóslásoknak. Íme, néhány: ha a mindenszentekkor a levágott bükkfa ága nedves, akkor kemény hideg jön, ha viszont száraz, akkor nedves telünk lesz; ha Márton-napján (11-én) a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál; a fehér András (30-án) rossz, míg a fekete víg évet hoz.

A földben hagyott csicsókát csak annyira kell takarni, hogy az a folyamatos fölszedését ne zavarja. A föld alatt tárolt gumók és gyökértermések (burgonya, répa, zeller) földjét a hideg beállta előtt vastagítsuk meg. Hónap végén a szaporításra szánt díszcserjékről szedjük meg a fás dugványnak szánt vesszőket, és hűvös helyen, nedves homokban vagy fűrészporban tároljuk azokat felhasználásig! A pirosra érett csipkebogyó és a dércsípte kökény nemcsak finom csemege, hanem a téli csokrok dísze is, de készíthetünk asztali díszeket vadgesztenyéből vagy borostyánból is.

A borostyán levele a sírokra elhelyezett csokrok jellegzetes zöldje. Az árnyéktűrő, örökzöld cserje a szárán levő léggyökerekkel felfut a falakra, a kerítésekre és a fákra, s bár kapaszkodókorongjaival nem szívja el a nedvüket, elfogja előlük a fényt, így elsenyvednek az ölelésében. Előszeretettel ültetik a sírokra is, de ha nem tartják kordában, elfed mindent. Apró, zöldessárga, mézillatú virágai augusztusban-szeptemberben nyílnak. A kezdetben zöld bogyótermése kékesfeketére érik, keserű és mérgező szaponinokat tartalmaz. A népi gyógyá­szatban a leveleket sebre kötözik, főzetüket külsőleg használják bőrbajokra. Fekete bogyói szürkés rózsaszínre festik a gyapjút. Indájának, levelének levében mostak is.