Szabad foglyod lennék

Ez a csinos madár Olaszországban éppúgy felelhető, mint Horvátországban vagy Szlovéniában, kelet felé egészen Bulgáriáig, nyugatra Franciaországig. Mivel röpte a fácánénál gyorsabb és magasabb, a szürke fogolyénál viszont lassabb és alacsonyabb, ezért vadgazdálkodási szempontból is jelentős. Ezzel magyarázható, hogy az Egyesült Államokba, Új-Zélandra, Mexikóba, Kanadába és Nagy-Britanniába is sikerrel telepítették be. A fogolyvadászat ugyanis komoly bevételi forráshoz juttatja a földtulajdonosokat.

Mivel a fogolyfélék legtöbbje meglehetősen ijedős, viszonylag nehezen tenyészthető zárt térben – ezért is vált a könnyen tenyészthető, jól alkalmazkodó szirti fogoly oly keresetté az egész világon. De nemcsak az elejtett szirti fogoly jelent bevételt, hiszen vágóhídra is szállítanak, mert húsuk igazi ínyencfalatnak számít. Ezért ma már akár több tízezres farmokon is szaporítják őket. Hazánkban ezek a próbálkozások még csak gyermekcipőben járnak, pedig egy-egy családi vállalkozásnak bevételi forrása származhatna belőle.

A szirti fogoly a mi szürke foglyunknál nagyobb madár, mintegy harminc centiméter magas és alig több félkilósnál. A tojó két fészket is készít: egyiken ő, másikon pedig párja kotlik, és külön-külön nevelik föl utódaikat. Ha csak egy fészekaljat rak a tojó, a csibék kikelését követően a kakas is részt vesz vezetésükben, s ha kell, ádázul védelmezi utódait. A vadonban ritkán előfordul, hogy hím állatból kevesebb van, ilyenkor a kakas két tyúkkal alkot egy családot. Egy átlagos fészekalj 8–15 krémszínű, barnán foltozott, 20 grammos tojásból áll, és jó esetben 90 százalékukból bújik ki csibe.

Ha megpróbálkozunk a szaporításukkal, fontos, hogy a tenyészidőszakban legalább egy öt négyzetméter alapterületű kifutóban tartsunk egy párt. Férőhelyük jelentős részének fedettnek kell lennie, mert nem ülőrúdon, hanem a földön alszanak, így hideg, csapadékos időszakban könnyebben megfázhatnak. Kifejezetten kedvelik, ha szikladarabokat, nagyobb köveket vagy betondarabokat helyezünk be számukra. E foglyok szaporodási időben is tarthatók más állatokkal, például a házityúkkal, gyöngytyúkkal, pulykával vagy pávával.

A vadonban végzett begytartalom-vizsgálat alapján ez a madár nem válogatós. Elsősorban növényevő: magokat, gyümölcsöket, rügyeket, hajtásokat eszik, de nem veti meg a rovarokat, pókokat, apró csigákat sem.

Ház körüli tartásánál a házityúknál szokásos gabonakeveréket pulykatáppal és bőséges zöldtakarmánnyal egészítik ki. Külföldön a nagyobb tenyésztelepeken kifejezetten a faj számára gyártott tápot kapják. A hazai honosítási kísérletek nem jártak eredménnyel, mert az ügynek nem volt igazán gazdája, másrészt a feltűnő tollazatú, szelíd állatok hamar váltak a ragadozók prédájává. Ma Magyarországon több helyen díszmadárként tartják, s mivel lényegesen több kakas kel ki a tojásokból, mint tyúk, a fölöslegből ízletes étel készül az ünnepi alkalmakra.