Gödöllő a szakmának képez

A rendezvényen összegezték és értékelték a kar alapképzési (Bsc) szakjaihoz kapcsolódó külső szakmai gyakorlatok tapasztalatait, hogy azokból okulva a képzés a végzetteket alkalmazó munkaerőpiac igényeit minél jobban kielégíthessék.

Dr. Csányi Sándor dékán és Aranyos Lajos gyakorlatszervezési osztályvezető bevezetője után a kar hat alapszakát – állattenyésztő mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, kertészmérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki – külön-külön értékelték a szakvezetők, illetve egy-egy meghívott képzési partner.

Bár a gyakorlati félév bevezetése először ellenállásba ütközött, s bizonytalan jogi szabályozás állt mögötte, az eltelt néhány esztendő bebizonyította, hogy a megtartása szükséges és megvalósítható. A Bsc szakok a karon hét félév időtartamúak, ebből a gyakorlat (kivéve a környezetgazdálkodási agrármérnöknél és természetvédelmi mérnököknél) az utolsó félévre, őszre-télre esik. Ez nem túl ideális, mivel rengeteg munkafolyamatot inkább a tavaszi félévben kellene megnézniük a diákoknak, ráadásul a jelen helyzet megnehezíti az államvizsgára és az Msc-s felvételire való alapos felkészülést is. Így a gyakorlatot várhatóan át kell majd ütemezni a 6. félévre.

Gyakorlati helyet a diákok a szakvezetőktől kapott listából választhatnak, mely együttműködésre kész szervezeteket tartalmaz, de bizonyos esetekben a diák saját maga is „hozhat” helyet, ha azt az egyetem is megfelelőnek találja. Erről a „hozott helyről” erősen megoszlottak a vélemények, mivel a diákok sokszor jól ismert, lakóhelyükhöz közeli céget választanak, holott sokkal hatékonyabb lenne az ismerős környezetből kiszakadva, idegen területen helyt állni, másfajta ismereteket szerezni – csakhogy a „távol lakás” anyagi vonzatát nem mindegyik diák tudja vállalni. Megoldandó probléma még a diákok gyakorlati helyen történő ellenőrzése is, de erre az egyetemnek jelenleg nincs elegendő kapacitása.

A meghívott gyakorlati partnerek – Jászapáti 2000 Mg. Zrt., Agrár-Béta Mg. Kft., Délalföldi Kertész TÉSZ, Biokontroll Hungária Kft., Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Abádszalóki Hubertus Vadásztársaság – képviselői kiemelték, hogy a diákok (egy-két kivételtől eltekintve) kielégítő elméleti tudással rendelkeznek, érdeklődőek és szorgalmasak, hozzáállásuk megfelelő. Ehhez azonban az is kell, hogy a fogadó cég vezetőségéből legyen legalább egy, a gyakorlatok iránt elkötelezett személy, s a hallgatókat megfelelően foglalkoztassák ottlétük alatt. A külső partnerek úgy látják, hogy erősen fejlesztésre szorulnak a hallgatók vezetési ismeretei, a „dolgoztatás” képessége - hiszen valamennyien közép- és felsővezetők lesznek –, de az biztos, hogy e készségeket csak a gyakorlat fejlesztheti ki.. Emellett az egyetemen szükség lenne több jogi, gazdasági, munkavédelmi ismeret átadására is.

A konferencián részt vevők külföldi gyakorlatokról is hallhattak Paksi Andrástól, a Kertészeti Technológiai Intézet tanszéki mérnökétől. E gyakorlatokról egyelőre megoszlanak a vélemények, mert bár a hallgatók talpraesettségét, nyelvtudását, szemléletét nagymértékben bővítik, a hazainál sok esetben lényegesen fejlettebb technológiákat mutatnak be, mégis kérdéses, hogy például egy spanyolországi mangó-ültetvényen szerzett tapasztalatait hogyan tudja majd a diák hazai körülmények közt hasznosítani.

A hallgatók is lehetőséget kaptak a hozzászólásra: öt, jelenleg már mesterképzésre járó diák szólalt fel. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a gyakorlat hasznos és szükséges volt, szívesen mentek a külső partnerekhez, s úgy gondolják, az elhelyezkedésnél jelentős előnyt jelent az ebből származó tapasztalatuk. A diákok kiemelték: jó, hogy saját maguk is választhatnak gyakorlati helyet.

Az eseményen jelen volt dr. Wallendums Árpád, a Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás és Oktatásszervezési Főosztályának osztályvezetője is. Elmondta: a minisztérium szükségesnek látja a gyakorlati félévek megtartását, ezért a közeljövőben szorosabb együttműködésre törekszik a hazai agrár-felsőoktatási karokkal. Kifejtette: igen fontos a megfelelő számú felsőfokú végzettségű agrárszakember képzése, mivel a 30-40 éve végzett agrármérnökök, üzemvezetők nagy számban most vonulnak nyugdíjba, kell tehát a megfelelő utánpótlás. Ezért úgy gondolja, hogy 2012-től szükséges az agrárképzésre felvehetők létszámának megemelése.