Köpesztés nélkül ütik

Csak a felét takaríthatták be a megszokott hektáronkénti 5-6 mázsás termésnek – mesélte szalafői portáján Batha Pál, aki fiatalemberként a tájegység helyi értékeire alapozva képzeli el családja jövőjét.

– Hideg tavaszunk volt, sok eső esett, a nyáron pedig jeget is kaptunk. Sokan azt hiszik, igénytelen növény a tök, de kiderült, hogy nem az. Május elején vetjük, mert szereti a meleget és a sok tápanyagot. Egy örökölt, 3-4 hektáros birtokon termeljük Bajánsenyén. Öregapáink marhatöknek termelték, attól azonban különböznek a mai fajták, ugyanis a magjuk héj nélküli, ezért nem kell köpeszteni. Háromszor szoktuk kultivátorozni, mert a jó termés egyik legfontosabb feltétele, hogy ne gyomosodjon el. A legnagyobb ellensége a parlagfű. Saját magot szoktunk vetni, de veszünk fémzároltat is. Ami bizony drága, kilója több mint ötezer forintba kerül. Kétméteres sortávolságra vetjük, hogy géppel lehessen elvégezni a növényápolást meg a betakarítást. Tizenhárom éve foglalkozom a termesztésével. Vannak rokonok az Alföldön, felvetődött köztünk egy beszélgetésen, hogy földjeiken meg kéne próbálkozniuk az olajtökkel. Úgy láttam, nagyon jók az adottságok náluk is, így most már három-négy éve az alföldi rokonság is termeli az olajtököt. A vetőmagot mi visszük nekik, ősszel pedig elhozzuk a magtermést, és itt tároljuk zsákokban. Minden héten friss olajat üttetünk belőle, annyit, amennyire igény van. Jövőre már magunk sajtoljuk az olajat, majdnem kész a kis üzemünk.

A ház udvarán látványpavilonban láthatjuk az őrségi hagyományos tökmagolajütést. Batha Pál édesapjával közösen készítette el az őrségi olajütőt, egy mobil szerkezetet. Hagyományőrző bemutatókon, vásárokon tanulmányozhatják az érdeklődők, turisták az egykori technológiát, amelynek lényege ma is ugyanaz.

– Úgy megy ez, hogy a magot megszárítjuk, ledaráljuk, sóval és vízzel masszává gyúrjuk, majd pörkölés, pirítás után a lyukacsos dobba helyezzük, és a présben kinyomatjuk belőle az olajat. Ezt a folyamatot olajütésnek hívják. A melléktermékként keletkező pogácsát szívesen viszik a horgászok csalinak. A kézi hajtású szerkezet olyan, mint amit régen használtak, csak kisebb, azok általában háromméteresek voltak.

Nézegetjük a többi eszközt, berendezést is, amik szükségesek a munkához. Valóságos kis hagyományőrző múzeumot alakítottak ki, amely amúgy a család és az idelátogatók kedvenc pihenőhelye is. Különösen, ha a kemencében pecsenye vagy illatos kenyér sül. A család elkezdett berendezkedni a falusi turizmusra is. A gazda megmutatja a hátsó kertben az épületet, amiben tavasszal már vendégeket is fogadhatnak.

Batháék egyébként nemcsak tökmagolajat sajtoltatnak, hanem dióból, mákból, mogyoróból, szőlőmagból is készítenek olajkülönlegességeket, amelyeknek a tájegységben számos jótékony gyógyhatást tulajdonítanak. Mivel ezek a finomságok a természet ajándékai, megnemesítik a konyhát, állítja a fiatal gazda.