A madársaláta (Valeriana locusta, más néven galambbegy saláta) hazánkban vadon élő, kevésbé közismert, ám az egyik legfinomabb salátaféle.
Kép: Credit: Photo by Silvano Radivo
Az idei, viszonylag enyhébb tél nem tett kárt az állományában. Kertemben szeptember elején ültettem, így most eljött a szüret ideje.
Laza, humuszos talajon, akár lazán szétszórva, kis gyűrűben vagy 20 cm-es tőtávolsággal könnyen termelhető. Kétszer is ültethető. Először rögtön márciusban, majd augusztus végén, szeptember elején érdemes tél alá vetni. Szereti a napfényt, de félárnyékban is elvan.
Alkalmilag megtámadja a levéltetű, erre érdemes figyelni.
Magjai nem egyformán érnek, peregnek. Ha szétszórja a magját, akár gyomosíthat is.
Levélformája érdekes, nagyon hasonlít a kiskanálra. Szedni leveles állapotában érdemes, később már, mikor szárba szökken, kevésbé finom.
Jobb éttermekben találkozni vele, de láttam már piacon is. Csak a frissen szedet növény élvezhető maradéktalanul.
Gazdag B1- és C-vitaminban, magnéziumot, káliumot, vasat és cinket, is tartalmaz. Rosttartalma miatt az emésztésre kifejezetten jól hat.
Kellemes, lédús, édes diós ízű. Kitűnő saláta készíthető belőle. Íme, egy recept:
A megtisztított leveleket kevés citromlével meglocsoljuk, nem sok mustárt öntünk rá. Pár evőkanál olajjal elkeverjük – én dióolajat használok pár csepp szezámolajjal –, hozzá csipet sót, apróra vágott lila hagymát vagy kínai metélőhagyma zöldjét adjuk hozzá.