Elfelejtett növényeink

– Nagyon leegyszerűsödött a magyarországi vetésszerkezet, a legtöbb gazdálkodó kukoricában, kalászos gabonában és olajos növényekben utazik. Pedig jóval sokszínűbb lehetne a termelés – véli Máthé Ákos, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmezéstudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, aki ezt oktatja diákjainak. De ez a vesszőparipája is, hiszen ötletével megkereste már az agrártárcát és a mezőgazdasági érdekképviseleteket is. Szerinte innovációs stratégiaváltásra lenne szükség, amihez elkerülhetetlen a szemléletváltozás és az összefogás. Különböző információs csatornákon keresztül meg kellene ismertetni a gazdálkodókkal azokat a növényeket, amelyek nálunk is termeszthetők és piacuk is lenne.

A vetésszerkezet leegyszerűsödése világtendencia, hiszen az élelmezést biztosító fő növények száma körülbelül 15 fajra korlátozódik, miközben a növényvilág több százezer fajjal büszkélkedhet. Nos, ezek közül lehetne többet is hasznosítani, amire külföldön már találni jó példákat. Így tört előre sok helyen a szója, ami takarmányozásra, emberi élelmezésre egyaránt alkalmas fehérjeforrás. Ha lassan is, de terjednek az energianövények, hiszen 2020-ig a megújuló energia részarányát 13 százalékra kell növelni. Rajtuk kívül még számtalan új lehetőség kínálkozik.

Az új növények feltárásával, hasznosításával világszerte sok helyen foglalkoznak. Például az Egyesült Államokban, Angliában, Ausztráliában és Németországban kutatóközpontok alakultak, ahol a genetikai alapanyag feltérképezésétől kezdve a hasznosításig, a piackutatásig, minden fontos mozzanatot egybefogva segítik a gazdálkodókat. Tapasztalatok szerint ez akkor lehet sikeres, ha a kormányzati szervek összefognak a magánszektorral. Ausztráliában például növényi iparok kialakulását lehet megfigyelni. Ezek alapját képezhetik őshonos és meghonosított növények egyaránt. Jó példa, hogy termesztik a Dalmáciában őshonos rovarporvirágot is, és abból természetes rovarölő hatóanyagot állítanak elő.

Máthé Ákos szerint kimeríthetetlen a biológiailag hatékony, a gyógyászatban, a táplálkozásban és a takarmányozásban is hasznosítható növények köre. Vannak olyanok, amelyek természetes olajokat szolgáltatnak, amikből nem csak kenőanyagokat, de akár a természetben lebomló műanyagokat is lehetne előállítani. Tanszékükön kutatják például a mustár rokonságába tartozó lesquerella nevű növényt, melynek olajos magját ipari termékekben fel lehet használni. Sokféleképpen hasznosítható például a dísznövényként ismert körömvirág: gyógyászati célra is alkalmas, de bőrápoló krémet is lehet készíteni belőle, magjából pedig ipari olaj sajtolható. Virágának sárga színe élelmiszerek festésére alkalmas, több más festőnövényhez hasonlóan. A közönséges csalán szintén gyógy- és kozmetikai növény, természetes rostokat szolgáltat, de főzeléknek is jó. Az egészséges életmód, a reformtáplálkozás térhódításával szintén új fajok kerülhetnek előtérbe. A tanszéken hasznosítás céljából vizsgálják az észak-amerikai indián dohányt, amely a dohányzás elleni szerek alapanyagát adhatja. Az amaránt magja pedig többféle formában egészséges és tápláló. Szinte kalóriamentes a meghonosítható sztevia növényből készíthető édesítőszer. Rendkívül sok tartalék van a termesztésbe vonható kertészeti növényekben is. A professzor Franciaországban látta, hogy például ázsiai zöldségeket, gyümölcsöket kezdtek el termeszteni, gondolva a sok kínai lakos és étterem ellátására. Ez nálunk is megfontolandó lenne, hasonlóképpen a csicseriborsóhoz, ami az arab konyha egyik fő alapanyaga.

De nem kell annyira messzire menni, hiszen újra felfedezhetünk olyan régi, elfelejtett növényeket, mint a hajdina és a köles. A lényeg, hogy a gazdálkodók rátaláljanak olyan kultúrákra is, amelyek alternatívaként szerepelhetnek a vetésszerkezetben, de jövedelmet is hoznak.