Spórolni kell a tápon

Fiatalként ragaszkodom a vidékhez, ahhoz, hogy vidéken szeretném élni az életemet, és meggyőződésem, hogy itt is megvannak a lehetőségek – mindent ebből az alapgondolatból vezet le a huszonhét éves Palatinus Ákos. A tömörkényi fiatalember környezetvédelmi és mezőgazdasági technikusi, gyógyszertári asszisztensi szakmával is rendelkezik. Főállásban Kiskunfélegyházán, egy műanyagüzemben dolgozik laborasszisztensként, emellett tömörkényi tanyáján nyulakat tart.

– A nyúltartás periférikus dolognak számít az állattenyésztésben, pedig kitörési pont lehetne a vidéken élők számára – véli Ákos. – Az állatnak van piaca az unióban, mert a húsa egészséges, nem zsíros és magas fehérjetartalmú. Gyorsan szaporítható és a született állatok akár már két és fél hónap alatt elérhetik a vágósúlyt, ami a baromfifélékéhez hasonlatos. A nyúl azért nem örvend különösebb népszerűségnek hazánkban, mert nagyon kényes a higiéniára és nagy szaktudást igényel.

A nyulak könnyen megbetegszenek, amit úgy a legegyszerűbb kivédeni, ha gyógyszeres granulált tápot etetnek velük, ez azonban nagyon drága. Érthető, hogy a mai felvásárlási árak mellett – ami 250–350 forintot jelent kilónként – nagyon sok nyulat kell tartani ahhoz, hogy ilyen takarmányárak mellett is megérje a termelőnek. Azonban abban az esetben, ha rendelkezésre áll földterület, saját takarmánnyal ki lehet váltani a granulátumot, és így jócskán meg lehet növelni az árrésünket – mondja a fiatalember.

A nyúltartást kiegészítő tevékenységként az teheti vonzóvá, hogy az állatok ellátása viszonylag jól automatizálható. Megfelelő ketrecekkel, etető- és itató-berendezésekkel az állatokat kevés munkával is el lehet látni.

A takarmányozásra azonban oda kell figyelni, különösen, ha valaki a gyári tápot akarja kiváltani. Lucernát, szénát, szemes takarmányt, vitaminokat és gyógyszereket is kell adni az állatoknak, de hogy mennyit, azt a gyakorlatban lehet kitapasztalni. Ugyanakkor a saját takarmány ára a granulált gyárinak az egyharmada is lehet.

Ötven anyaállattal már érdemleges kiegészítő jövedelemhez lehet jutni, kétszáz anyával pedig akár főállású nyúltartó is lehet valaki. Tízanyánként egy bakkal is számolni kell, mert mesterséges megtermékenyítéssel egy kistermelőnek nem szabad kísérleteznie.

– Tisztában kell lenni vele, hogy a nyúlhús piaci ára a nagyüzemhez alkalmazkodik, ahol kilónként tíz forint haszon is jelentős jövedelmet generál nagy tételben – véli Palatinus Ákos. Családi gazdálkodásban ez nem elég, vagyis bele kell törődni, hogy spórolni kell – jellemzően a takarmányon.

Ez viszont szakértelem nélkül veszélyes játék, saját földterület nélkül pedig nem kivitelezhető. Azt sem árt észben tartani, hogy a saját termelésű takarmánynak nagyon jó minőségűnek kell lennie, ugyanis egy kis penészes szénával, szemessel vagy szennyezett ivóvízzel hamar kipusztíthatjuk a teljes nyúlállományt.

Szakértelem ahhoz is szükséges, hogy mely gyógyszereket, oltásokat kell feltétlenül adni, és melyek azok, amelyeknek elhagyása még elviselhető kockázatot jelent. Csak akkor érdemes belevágni a nyúltartásba, ha ezeknek a feltételeknek meg tudunk felelni. A kezdők pedig jobb, ha először kicsiben tapasztalják ki a buktatókat.

Az egyébként több szakmában is otthonosan mozgó, hobbiként népzenével foglalkozó fiatalember a saját példájával azt szeretné bizonyítani, hogy nem feltétlenül kell városba költözni ahhoz, hogy valaki a megélhetését biztosítsa. Igaz, a vidéken élőknek is hozzá kell szokniuk a több lábon álláshoz, amelyre a nyúltartás csak egy lehetséges példa lehet.