Itt a málna, ette már ma?

Tehát ott a helye a kertben ennek az ókorban is ismert gyógynövénynek. Már a középkori kolostorkertekben így tartották nyilván, hiszen fogyasztása csupa egészséges következménnyel jár. Egy maréknyi, 100 gramm málnában 25 milligramm C-vitamin rejtőzik, de van benne sok B1-, B2-vitamin és A-provitamin is. Gazdag színanyagokban, sok antioxidánst, flavonoidot tartalmaz, valamint gyümölcssavakat, cserzőanyagokat, növényi rostokat. Értékes tápanyag a benne lévő gyümölcscukor is, az ásványi anyagok közül pedig jelentős a kalcium-, a kálium-, a magnézium- és a vastartalma.

Ezért érdemes frissen enni, de szörpnek, lekvárnak sem utolsó, sőt lefagyasztva télen is élvezhetjük. A málna segít karbantartani a vércukorszintet, csökkenti a magas vérnyomást, segít a menstruációs zavarokon. Levét lázcsillapítónak, izzasztó hatású italnak is lehet használni. A nyári meghűlés legkellemesebb gyógyszere a szobahőmérsékletű málnaszörp, és nem csak gyerekeknek. Levelét, fiatal hajtásait is szedhetjük júniustól augusztusig, mert megszárítva értékes gyógy¬növény-alapanyag. Főzhetünk belőle teát, ami antibakteriális hatású, jó cukorbetegségre, húgyúti betegségekre, meghűléses panaszokra, lázcsillapításra, izzasztásra, sőt hasmenésre is. Naponta egy csésze málnalevéltea iszogatása bevált a várandós kismamáknál a reggeli rosszullétek enyhítésére, a szülés előtti hónapban pedig a szülés megkönnyítésére ajánlják. Külsőleg, borogatásként is használható.

Ezek után már nem sokat kell gondolkodni: akinek nincs a kertjében, annak ősszel ültetnie kell. A málna szereti a jó tápanyag- és vízgazdálkodású talajokat, és szárazság idején öntözni kell, mert gyökérzete nem nyúlik nagyon mélyre. Ápolása csak metszésből és a gyomok eltávolításából áll, általában nem kell permetezni, így biogyümölcs a javából.