Fólia védi az epret

Minden a legszakszerűbben történik a nagyvenyimi ültetvényen, hiszen gazdája a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet gyümölcsfőbizottságának elnöke is. Így rálátása van a piacra, az import növekvő arányára.

Szomorú, hogy a kereskedők megpróbálják „magyarítani” az importárut, és nemegyszer már áprilisban az utak mentén is árulják a hazainak mondott portékát. A jóízű eper puha húsú és nem bírja a szállítást, ezért egynapos terméknek számít – véli Csizmadia György, aki családi gazdaságában foglalkozik szamócatermesztéssel. Ha nem számítjuk a házi kerti termést, akkor a fogyasztás felét a külföldi áru teszi ki, és annak ára hatással van a hazai árakra is. Ez is közrejátszott abban, hogy Magyarországon körülbelül 4-500 hektárra csökkent a szamócaültetvények területe, pedig régebben a tízszeresével dicsekedhettünk.

Hogy mi az oka a csökkenő termelésnek? A szabad földi termesztés óriási kockázattal jár, hiszen hazánk éghajlata nem ideális a szamócának. Károkat okozhatnak a tavaszi fagyok, ahogy az idén is, éréskor pedig a túl magas hőmérséklet túlságosan meggyorsítja az érést. Ilyenkor megnő a naponta leszedendő gyümölcs mennyisége, amihez nehéz munkást és piacot találni.

Tulajdonképpen a kézi munkaerő hiánya az, ami a legjobban behatárolja a termesztés területét. Ötszáz forintos órabérért nehéz embert találni, hiába van nagy munkanélküliség vidéken, az emberek többsége nem akar dolgozni. Ha mégis eljönnek, akkor óriási teljesítménybeli különbségeket produkálnak: volt, aki csak 18 kilót szedett le egy nap, míg a rekord 92 kilogramm volt. Az alacsony szedési teljesítmény növeli az egy kiló eperre jutó fajlagos költséget. Pedig itt minden fillér számít, és a gazda állandóan számol, hogyan lehetne lefaragni a költségeket vagy növelni a hozamot.

Csizmadia György állandóan kísérletezik, így például előrehozta az ültetés időpontját, hogy a növényeknek több idejük legyen a jövő évi nagyobb termésre felkészülni. Szabad földi termesztésnél ugyanis az előző év időjárása határozza meg leginkább a hozamot, és fátyolfólia alkalmazásával még az enyhe novemberi napok is javítanak a helyzeten. A szakember szerint a jövő útja a minél intenzívebb technológia, ezért elkezdte a fóliasátor alatti termesztést is. Ott az ápolási költségeken tud megtakarítani, hiszen nem egy-két évre kell számolni, hanem pár hónapra. Viszont pluszköltség maga a fóliasátor, ami nagy beruházás. Vásárolni kell a termesztőközeget, a tőzeget is, és többet kell áldozni a palántára is.

A februárban beindított palánták két hónap múlva teremnek, és ugyanaz a terület évente akár ötször is termést adhat. Így négyzetméterenként öt kiló termés várható, ami nincs kitéve az időjárás kockázatainak, bár a költségei is magasabbak. A szamóca minősége is jobb, bár nem lesz annyira finom, mint a szabad földi. Hazánkban egyre többen állnak át a fóliás termesztésre, főleg Szeged és Lajosmizse környékén. Csizmadia György is fokozatosan növeli a fóliás eper arányát.

Annak ellenére, hogy az idén viszonylag nagy költséggel, majdnem hatmillió forinttal járt egy hektár szamóca megtermelése, nagy volt az árbevétele is. A körülbelül hatszázezer forintos haszon kevésnek tűnhet, de Csizmadia György lát fantáziát a szamócában. Szerinte – ahol lehet a családtagok munkájára számítani – kis területen, pár ezer négyzetméteren is megéri az eperrel foglalkozni. Jó kiegészítő jövedelem származhat belőle.