Kóstoljon cirokot!

Az egykori vendéglátós hét éve lett „főállású” családi gazdálkodó a Miskolc közeli faluban. A vállalkozásban benne van fia és pedagógus felesége is. A neje szüleinek kárpótláskor visszakapott 27 hektárján kezdett szántóföldi növényeket termeszteni. Majd újabb földeket vett, s közben több agrártanfolyamot is elvégzett, és ma már száz hektáron gazdálkodik: búzát, kukoricát, repcét, napraforgót és cirokot termeszt.

– A hagyományos növények közé úgy került ez az Afrikában őshonos gabona – morzsolgatja a pici vörös magokat tenyerében az 54 éves férfi –, hogy egyszer olvastam arról, milyen szárazságtűrő és a termesztése is egyszerű. Az időjárás nálunk is egyre hektikusabb, ezért gondoltam, kipróbálom ezt a növényt, ami akkor is virul, ha a kukorica a hőségtől már pöndörödik mellette. Négyfajta cirokról tudok: seprő-, szemes-, siló- és cukorcirok. Én a szemest termesztem, de nem sokat. Idén áprilisban, mikor a talaj már nem volt hideg, tíz hektárra vetettem vörös magvút, mert ez nem olyan érzékeny a gombabetegségekre, mint a fehér. Nemcsak a külleme hasonlít a kukoricáéra, hanem a termesztése is. Tápanyagigénye viszont kisebb a kukoricáénál, kártevője alig van, így keveset kell vegyszerezni. Gyomirtását, mint a kukoricának, kultivátorral, betakarítását pedig kukoricakombájnnal végezzük. Hálás és hasznos növény. A bugából kicsévélt magőrlemény kiváló sertés- és baromfitakarmány, ezzel is etettük tojótyúkjainkat. Tiszta magja madáreleség, a galambok imádják. Hazánkban főleg a melegebb tájakon termesztik, de megél itt, Borsodban is. Leginkább az Agrár Környezetgazdálkodási Programban részt vevő gazdáknál díszlik, mert jól beilleszthető a vetésforgóba.

– Mennyiért és kinek lehet eladni a magot?
– Kezdettől fogva annak a hódmezővásárhelyi cégnek adom el, amelytől a vetőmagot is veszem. Tonnánkénti ára is körülbelül annyi, mint a kukoricáé. Ha nem volna ez a kapcsolatom, elég körülményes lenne eladni, mert nálunk kevés a forgalmazó. Pedig a tőlünk északabbra fekvő országokban, a németeknél, a svédeknél, a lengyeleknél nagy rá a kereslet. Nézze ezt a színes dobozt! Ebben mézes és fahéjas ízű, puffasztott cirokmag van, amit jövő héttől a miskolci piacon fogok kínálgatni. A hódmezővásárhelyi cég rám bízta az új „humán”, emberi fogyasztásra való termék borsodi marketingjét. Családom már végigkóstolta, főleg kétéves lányunokámnak, Laurának ízlett. Nemcsak finom, de egészséges is, mert fehérjében, ásványi anyagokban gazdag, és lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A magból őrölt liszt jól beilleszthető az étrendbe. Mikor belefogtam a ciroktermesztésbe, nem hittem volna, hogy emberi fogyasztásra is alkalmas. Nemrégiben olvastam, hogy a cirokmag a világon legalább 300 millió ember élelmiszere. Az egyházat is érdekli, mert lisztérzékenyeknek ostyát készíthetnek belőle. Külföldön már kelendőek a cirokból készült élelmiszerek, miért ne lehetnének nálunk is?

– A többi cirokfajtával mi a helyzet?
– A seprőcirok, ugyan lehet, hogy tévedek, de a műanyag partvisok korában már nem igazán „nyerő”. Aki ezt termeszti, vélhetőleg seprőüzeme is van, mert csak a szárat eladni nem gazdaságos. De silócirokot szívesen vetnék, ha lenne biogázüzem a környéken. A cukorcirok is kiváló biotechnológiai alapanyag, biomassza előállítására is termesztik. Egyelőre maradok a szemesnél, hátha egyszer abból készül majd az ország tortája is augusztus 20-án…