Talajgyógyító növények

Megyei ösztöndíjasként tanult növénytermesztést a szarvasi mezőgazdasági főiskolán végzett, most ötvenéves agrármérnök. De hivatásos kézilabdásnak is sok helyre csábították.

– Még az ösztöndíjamat is kifizették volna, de hazavágytam a szülőfalumba, Szendrőre, amely azóta város lett. Erre a gyönyörű, az Aggteleki Nemzeti Parkkal, a csereháti dombsággal határos vidékre, ahol felmenőim ősidők óta gazdálkodásból éltek. Tizenévesen nagyapámmal trágyát villáztam, nekem az istállószag ma is a szép múltat idézi – mesél a kezdetekről. – Voltam gyakornok, aztán növénytermesztési ágazatvezető, majd az új típusú szendrői gazdaságban elnök, mígnem a tagok úgy döntöttek; ideje „végelszámolással” átadni a stafétabotot a vállalkozó ifjaknak. Mivel a kárpótlásból nekünk is összejött egy 36 hektáros kis gazdaságunk, s két fiam közül az egyik szintén agrármérnök lett, az évek alatt bérleményekkel 618 hektárossá nőtt gazdaságunkat ma már fej fej mellett visszük. Ő műszaki beállítottságúként a gépész vonalat, én pedig a növénytermesztést viszem. Híve vagyok minden hasznos, új dolognak, ezért léptünk be az Agrár Környezet Gazdálkodási (AKG) programba is. Ennek keretében a hagyományos szántóföldi kultúrák mellett két alternatív növényt is elkezdtünk termeszteni: az olajretket és a tavaszi bükkönyt.

– Egyik növény se jellemző ezen a vidéken.
– Még az országban se nagyon! A Dunántúlon termesztenek olajretket, nem sokat, bükkönyt pedig még kevesebbet. Olajretket az idén 32 hektárra vetettünk. A magját adjuk el nagyon jó áron, tonnánként 230-240 ezer forintért. Vetőmagnak exportálják nyugati országokba. Ez a többhasznú növény egyrészt zöldtrágya, másrészt gyökérzete megtisztítja a kártevőktől a talajt, vagyis fertőtlenítő hatású. Teljesen gépesített a termesztése, a nyár végi betakarításáig, amikor kicsépeljük a magot. Az uniós országok támogatási trendje szerint kötelező a földterületek időközönkénti pihentetése, de olajretket ugarba is lehet vetni. Tény, hogy a zöldtrágyák közül ez a legkedveltebb. Az AKG programban részt vevő gazdaságoknak, így nekünk is már kötelező a zöldtrágyázás. Szerves trágyából ugyanis egyre kevesebb van az állattartás leépülése miatt, a túlzott műtrágyázást pedig még büntetik is, pláne az Aggteleki Nemzeti Park határában. Nekünk van ott gyepterületünk is, amelyen 300 anyajuh és szaporulata legel, de a juhtrágya kevés. Tervezzük, hogy húsmarhatartásba is belekezdünk, magyar tarka fajtával, legalább száz jószággal, mert az jobban megéri, mint a tejtermelő tehenészet.

– És a tavaszi bükköny mire jó?
– Az is többhasznú, de pillangós növény. Magja lehet szemestakarmány, felmagzás előtt levágva pedig zöldtakarmány. Zabbal együtt vetve, mert egyszerre kelnek. Lekaszálva pedig kitűnő széna lesz belőle. Nem jobb a lucernánál, de kis területen nagyobb a hozama. Mi az idén 20 hektáron vetettünk, célzottan a magjáért, amiért az átvevők tonnánként körülbelül 120 ezer forintot fizetnek, és szintén vetőmagnak adják el Ausztriában. Másrészt az AKG programban olyan védett madarak élőhelyéül szolgál, mint például a haris.

– Jó gazdálkodó, népszerű polgármester és a környék negyvenhét településének hat éve kistérségi elnöke is. Hogyan bírja a gyűrődést?
– Jól. Mert teljes energiával mindegyik meghozza az eredményét.