Ügynök angyali küldetésben

„Audrey Hepburn nézett ki magának, pontosabban az UNICEF-nek – mesélte Sir Roger. – Tizenhat évvel ezelőtt felhívott telefonon, s azt mondta, Roger, vezess velem egy tévéműsort az UNICEF-ről. És ha lehet, gyere már egy nappal korábban. Ha Audrey Hepburn kért valamit, az ember vissza sem kérdezett, miért. Megígértem neki, ott leszek. Azt mondta, az UNICEF eredményeiről fogunk sajtótájékoztatót tartani. De én nem értek ehhez, aggódtam, mire Audrey azt válaszolta, nem baj. Az újságírók, ha téged látnak, úgyis a filmjeidről, James Bondról akarnak beszélgetni veled. Ez így is történt, azzal a különbséggel, hogy Audrey nem hagyta őket. Egy James Bond, egy UNICEF” – mesélte Roger Moore.
Így kezdődött, s azóta jószolgálati nagykövetként gyűjti a pénzt a világ rászoruló gyermekeinek. Felesége, Lady Christina mindenhová elkíséri, Sir Roger saját bevallása szerint egybekelésük óta egyetlen napot sem töltöttek egymás nélkül.
Roger Moore az ötvenes években lett híres, Maverick szerepében. Hozzánk a hatvanas években már mint Simon Templar, az „Angyal” jutott el. Később, a Minden lében két kanál hőseként Tony Curtis-szel dobogtatta meg főképp a női nézők szívét. Színészi karrierjét a nyolcvanas évek James Bondja tetőzte be. Arra a kérdésre azonban, hogy melyik szerep áll hozzá a legközelebb, azt a meglepő választ adta: „Egyik sem. Én ezeknél az említett uraknál sokkal szelídebb vagyok. Arról nem beszélve, hogy a kalandokat sem szeretem túlzottan. A fegyverektől pedig egyenesen iszonyodom.”
Sir Roger az ajándékokat sem szereti. 80. születésnapja előtt arra kért mindenkit, ne vegyenek neki semmit, támogassák inkább az UNICEF-et. „Nekem már mindenből van elég” – mondta. A nyolcvanéves UNICEF-nagykövet alig egy hónap alatt járt Bécsben, ahol egy afrikai segélykampányt indított útjára, majd Hollyoodban, ahol csillagát avatták a Hall of Fame-ben, a Hírességek Csarnokában. Rövid New York-i hivatalos kitérő után visszatért Európába, jelesen Budapestre, hogy koncertezzen Kocsis Zoltánékkal. Hogy bírja ezt, s ha ilyen jól tartja magát, miért ne készíthetne még filmeket is? – vetődik fel a kérdés. „A filmezést befejeztem. A színészi pályafutásomat természetesen nem, de összekötöm a gyerekek támogatásával. Ha csak UNICEF-nagykövet volnék, nem lehetnék narrátora Saint-Saëns gyönyörű művének, s a Péter és a farkasban sem léphetnék fel. Ezek színészi teljesítmények, ráadásul kedvemre valók. De azt meg kell mondanom, hogy ma már leginkább csak az érdekel, hogy lehet higiénikus környezetet teremteni a nyomor közepén, valahol Afrikában, hogy tiszta víz, élelem és oktatás jusson azoknak a gyerekeknek is, akiknek erre maguktól esélyük sincs. Ezért még James Bondnak is érdemes volt lenni.”