Nevetségesen zseniális kutatások
A 2025-ös Ig Nobel Prize díjátadón olyan kutatásokat jutalmaztak, amelyek elsőre nevettetnek – másodikra pedig elgondolkodtatnak. Egyes díjazottak zebramintás teheneket vizsgáltak, mások alkoholtól kóválygó denevéreket figyeltek, sőt még a klasszikus olasz tésztaszósz titkát is kutatták. Szemezgessünk a legmeghökkentőbb tudományos munkákból.
Kép: Az Ig Nobel-díjak bizonyítják, hogy a tudomány nem száraz és unalmas.
Idén is megrendezték a különös és játékos tudomány ünnepeként az Ig Nobel-díj-átadót, ahol olyan kutatásokat tüntetnek ki, amelyek túl furcsák lennének egy hagyományos tudományos díjhoz. Az Annals of Improbable Research által évente megszervezett ceremónia a tudomány humoros oldalát helyezi előtérbe, miközben valódi, gyakran meglepően releváns eredményekre hívja fel a figyelmet.
Az egyik, legnagyobb visszhangot kiváltó díj a biológiai kategória nyerteseié lett: egy japán kutatócsoport ugyanis megállapította, hogy a zebráéhoz hasonló mintával befestett tehenek jelentősen kevesebb rovarcsípést kapnak. A sötét és világos csíkok zavart okoznak a legyek látásában, így az „átöltöztetett” állatok közel felére csökkent csípésszámot tapasztaltak. A módszer rendkívül egyszerű és környezetbarát alternatívája lehet a rovarirtó szereknek, ami a jövő állattenyésztésében is hasznos lehet.
A kémiai díj idei győztesei még merészebb területre merészkedtek: a „teflondiéta” elképzelése szerint a politetrafluoretilén por formájában teltségérzetet okozhatna kalóriák nélkül. A kutatás természetesen nem arról szól, hogy holnaptól teflont kellene ennünk, sokkal inkább arról, hogy vannak olyan, elsőre abszurdnak tűnő anyagok és módszerek, amelyek új perspektívából közelítik meg az elhízás problémáját.
Az állatok viselkedésének megértéséhez járult hozzá az az aviációs-állatélettani díjjal jutalmazott tanulmány, amely a gyümölcsök természetes erjedése során keletkező alkohol hatását vizsgálta a denevérek repülésére. A kísérletben részt vevő állatok kóválygó, bizonytalan repülést produkáltak, és echolokációs, azaz a visszavert hanghullámok alapján való tájékozódási képességük is gyengült – ez segít megmagyarázni, miért kerülik a denevérek az erjesztett gyümölcsöt természetes környezetükben.
A gasztronómiai forradalmat a fizikai díj elnyerése tette teljessé: európai kutatók nekiláttak, hogy tudományos szempontból is megfejtsék a legendás cacio e pepe szósz titkát. A gyakran csomósodó, nehezen kezelhető tésztaszósz elkészítése valójában bonyolult fázisátalakulásokon alapul: a hőmérséklet, a pH, a sajt- és vízarány mind befolyásolja, hogy selymes vagy darabos lesz-e a végeredmény. A kutatás bebizonyította, hogy a konyha is lehet laboratórium – és néha a tökéletes vacsora is tudományos kihívás.
Az idei pszichológiai díj arra mutatott rá, mennyire érzékenyek vagyunk a dicséretre – még a hamisra is. Egy lengyel–ausztrál–kanadai csoport kimutatta, hogy azok az emberek, akik hamisan pozitív visszajelzést kaptak intelligenciájukról, hajlamosabbá váltak nárcisztikus viselkedésre. A jelenség rávilágít arra, milyen könnyen változik az önképünk, és milyen gyorsan alakulhat ki túlzott magabiztosság – felelősség nélkül.
Posztumusz díjat kapott William B. Bean is, aki hihetetlen következetességgel, 35 éven át dokumentálta saját hüvelykujja körmének növekedését. Bár elsőre komikusnak tűnik, a megfigyeléssorozat értékes adatokat szolgáltat az életkor és a körömnövekedés kapcsolatáról.
A mérnöki díjat egy indiai duó kapta, akik UV-lámpákkal felszerelt cipőrendezőt terveztek, hogy megszabadítsák a háztartásokat a kellemetlen szagoktól és a cipőkben tenyésző mikrobáktól. A mindennapi problémából így lett technológiai innováció.
Az idei Ig Nobel-békedíj pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a társas érintkezést és a kommunikációt néha egészen apró tényezők is befolyásolják: kutatók megállapították, hogy kis mennyiségű alkohol javítja az idegen nyelven történő beszéd magabiztosságát. Bár ez nyilván nem ajánlott módszer nyelvtanuláshoz, a jelenség rávilágít a szociális gátlások és a kognitív teljesítmény bonyolult kapcsolatára.
A táplálkozástudomány díját idén egy olyan kutatás kapta, amelyben trópusi, háromszínű gyíkok ételpreferenciáit vizsgálták. Meglepő módon a négysajtos pizza bizonyult kedvencüknek – a vizsgálat azonban valójában azt próbálja feltárni, hogyan alakítja a környezet és az evolúció az állatok ízlését.
Az Ig Nobel lényege, hogy megmutassa: a tudomány nem csupán komoly lehet, hanem játékos, provokatív és meglepően emberi is. A furcsának tűnő kísérletek mögött gyakran nagyon is valós problémák, új ötletek és friss megközelítések bújnak meg. A 2025-ös díjazottak ismét bizonyították, hogy a kíváncsiság és a humor nem állnak szemben a tudományos értékkel – sőt, gyakran épp ezek viszik előre a gondolkodást.
