Támadás érte az ukrán katonai repülőtereket és kikötőket, Oroszország jelentős sikereket ér el Donyeckben
origo.hu
Micsoda hét áll mögöttünk! Karikó Katalin orvosi-élettani Nobel-díja után fizika kategóriában egy másik magyar tudós, Krausz Ferenc is Nobel-díjat vehet át; mindketten tudóstársakkal megosztva. Első magyarként Lénárd Fülöp fizikus kapta meg az elismerést 1905-ben, legutóbb 2004-ben Herskó Ferenc kémikus. Krausz Ferenc elismerésével 18-ra nőtt a magyar (származású/kötődésű) Nobel-díjasok száma; közülük Karikó Katalin az első nő.
Az idei Nobel-díj-átadó igazán nagy izgalmakat tartogatott a magyarok számára, ugyanis három kategóriában is voltak esélyes jelöltjeink. Végül Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésekért, míg Krausz Ferenc az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért kiérdemelte a legrangosabb tudományos díjat. Irodalmi kategóriában Krasznahorkai Lászlóért és Nádas Péterért izgulhattunk, ám ezúttal nem sikerült díjra váltani a jelölést: Jon Fosse norvég író kapta meg az elismerést.
Már többször esett szó lapunkban a magyar biokémikusnő és Drew Weissman amerikai mikrobiológus áttörő felfedezéseiről, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy példátlan ütemben fejleszthessék ki a koronavírus elleni oltóanyagot az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése idején. Az elmúlt napokban pedig megtanultuk a móri születésű, Bécsben doktorált és Németországban élő Krausz Ferenc nevét – még ha a fizikus kutatási területét nehezebb is laikusként értelmeznünk. Talán elég annyi, hogy díjazott társaival, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel együtt sikerült létrehozniuk olyan extrém rövid ideig tartó fényimpulzusokat, amelyekkel vizsgálni lehet az elektronok mozgásának vagy energiaváltozásának gyors folyamatait. Az alapkutatás jelenleg az univerzum megértését célozza, de számos területen – például az elektronikában és az orvosi diagnosztikában is – lesz lehetőség a gyakorlati alkalmazására.
Sorolhatnánk a 61 éves, tavaly óta már Wolf-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja hosszú szakmai pedigréjét, de szellemiségéről és lelkületéről többet elárulnak mondatai: „Elsősorban magyar vagyok, aki nagyon sokat köszönhet Ausztriának is. Azok a kutatási eredmények, amelyekért utóbb díjaztak, Bécsben alapozódtak meg. Ugyanakkor Németország, azon belül is a Max Planck Társaság és a Ludwig Maximilian Egyetem, illetve a müncheni környezet, az ott dolgozó megannyi kiváló, köztük számos világhírű szakember teremtette meg az ideális körülményeket kutatásaim folytatására. De a szívem akkor is magyar maradt, amikor megkaptam – a magyar mellé – az osztrák állampolgárságot is” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek.
Akikre büszkék vagyunk!
Lénárd Fülöp: 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért. 1882-ben hagyta el hazánkat, német állampolgár lett.
Bárány Róbert: 1914-ben érdemelte ki az orvostudományi Nobel-díjat a füllel és az egyensúly-érzékeléssel kapcsolatos munkásságáért. Szülei magyar származásúak, ő már Bécsben született osztrák állampolgár volt.
Zsigmondy Richard: 1925-ben vehette át a kémiai Nobel-díjat. Szülei magyar származásúak, ő is Bécsben született osztrák állampolgár.
Szent-Györgyi Albert: 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A politikai változások miatt 1947-ben elhagyta az országot, 1955-ben kapott amerikai állampolgárságot.
Hevesy György: 1943-ban a kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért” érdemelte ki. 1943-ban Svédországba költözött.
Békésy György: 1961-ben az orvosi-élettani Nobel-díj „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért” járt. 1946-ban az USA-ba költözött, amerikai állampolgár lett.
Wigner Jenő Pál: 1963-ban a fizikai Nobel-díjat az „atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért” vehette át. 1933-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba.
Gábor Dénes: 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat „holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért”. 1934-ben telepedett le végleg Nagy-Britanniában.
Milton Friedman: 1976-ban közgazdasági Nobel-díjat ért a munkássága. Amerikai állampolgár volt, magyar szülei még születése előtt kivándoroltak.
Carleton Daniel Gajdusek: 1976-ban kapott megosztva fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, egyebek mellett pénzelmélettel is foglalkozott. Édesanyja magyar, édesapja szlovák származású, ő maga az Egyesült Államokban született.
Polányi János Károly: 1986-ban kapott megosztva kémiai Nobel-díjat az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért. Berlinben született, szülei magyarok voltak.
Elie Wiesel: 1986-ban az „emberiség hírvivőjeként” kapott Nobel-békedíjat. Máramarosszigeten született magyar szülők gyermekeként, a II. világháború után Franciaországba emigrált, majd az USA-ban telepedett le.
Oláh György: 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Amerikai állampolgár lett, miután 1956-ban elhagyta az országot.
Harsányi János: 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat megosztva „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságáért”. 1950-ben hagyta el hazánkat, amerikai állampolgár lett.
Kertész Imre: 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért. Ő az első magyar író, aki megkapta ezt az elismerést, és Szent-Györgyi Albert után a második olyan magyar Nobel-díjas, aki itthon végzett munkájával érdemelte ki ezt.
Herskó Ferenc: 2004-ben kapott megosztva kémiai Nobel-díjat. Karcagon született, 1950-ben hagyta el az országot.
Karikó Katalin és Krausz Ferenc díjáról és munkásságáról szóltunk már.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
vaol.hu
koponyeg.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
origo.hu
ripost.hu
mandiner.hu
origo.hu