Orbán Viktor: Brüsszel szerint előbb-utóbb katonákat is kell küldeni a háborúba (videó)

Elmondta, az ukrajnai háború kitörésekor a brüsszeli vezetők azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, majd fegyvereket, harckocsikat, aztán jönnek a repülők, aztán most már arról beszélnek, miután vesztésre állnak „az ő háborújukban”, hogy előbb-utóbb katonákat is kell küldeni.

Kijelentette, a brüsszeli vezetők sajátjuknak tekintik az orosz–ukrán háborút, de az nem a magyar emberek háborúja, Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be.

A kormányfő azt mondta, „háborús hangulat van Brüsszelben”, az orosz–ukrán háború első fejezete lezárult azzal, hogy felmerült, katonákat küldenének Ukrajnába, egy másik szakasz kezdődött ezzel.

A miniszterelnökkel készült interjút itt tudja meghallgatni:

Ebben a másik szakaszban a NATO ukrajnai missziót szervez, nem azért, hogy katonákat küldjön, de elkezdte koordinálni a kiképzést, a fegyverszállításokat, saját pénzügyi erőforrásokat akar begyűjteni a tagállamoktól, tehát csúszik bele a háborúba – tette hozzá.

Rámutatott, a NATO védelmi szövetség, azért hozták létre – és Magyarország is azért csatlakozott hozzá –, hogy ha bármelyik tagállamot megtámadják, minden tag számíthasson a többiek segítségére. Szó sincs arról, hogy együtt támadunk meg valakit, vagy a NATO területén kívül hajtunk végre katonai akciókat – hangsúlyozta.

Szerinte

Elmondta, „a magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk”. Amikor a brüsszeli vezetőket hallgatom – folytatta –, ők úgy beszélnek erről a háborúról, mint a saját háborújukról, ők benne vannak.

A miniszterelnök közölte, az orosz–ukrán háború Magyarország szomszédságában van, jelentős konfliktus, „szegény ukránok borzalmasan szenvednek”, százezerszám halnak meg emberek.

Ugyanakkor kijelentette: orosz–ukrán háborúról, két szláv nép háborújáról van szó, nem „a mi háborúnkról”; ezt minél hamarabb tűzszünettel és béketárgyalással kellene lezárni. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, eddig ki tudott maradni, az a kérdés, ki tud-e maradni a második részből, szerinte képes lesz rá az ország – hangsúlyozta.

– jelentette ki.

Beszélt arról is, hogy az EU nem katonai szervezet, és ezért nincs is neki katonai képessége, de a tagállamoknak vannak hadseregeik. A tagállamok nem akarnak európai ernyő alatt beavatkozni a háborúba, de európai ernyő alatt akarnak pénzt adni rá – jelezte a kormányfő.

Orbán Viktor szerint arra kell figyelni, nehogy olyan helyzet jöjjön létre, hogy az európai vezetők a tagállamok pénzét – leginkább a magyarok pénzét – küldjék el Ukrajnába. Közölte: annak elkerülésén dolgozik, hogy a Magyarországnak járó pénz Magyarország helyett Ukrajnában landoljon.

Stratégiai nyugalomra van szükség

A miniszterelnök a közel-keleti események kapcsán arról beszélt, mindenki jobban jár, ha sikerül lenyugtatni a konfliktust.

Közölte, azt jól érzékelik Európában a vezetők és a polgárok is, hogy a világ veszélyes hellyé vált, „háborús zónává” alakul a Közel-Kelet. Mindenki attól retteg, hogy a terrorszervezet ellen folytatott izraeli háború átcsaphat egy államok közötti háborúba.

Szólt arról is, hogy a Balkánon is békétlenség, rendezetlen ügyek vannak.

A helyzet rendkívüli fegyelmezettséget és körültekintést igényel. Most tényleg stratégiai nyugalomra van szükség – fogalmazott.

Orbán Viktor egyetért azokkal, akik azt mondják, mindegyik konfliktust másképp kell kezelni. A Közel-Keleten mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus ne terebélyesedjen háborúvá és ne borítsa lángba az egész Közel-Keletet – közölte.

A miniszterelnök az orosz–ukrán háború kapcsán beszélt arról is, Európában háborúpárti kormányok vannak, Magyarország egyedül van, csak a Vatikán van még a béke álláspontján.

Orbán Viktor szerint Magyarországnak ki kell tartania, mert arra számít, hogy repedezni fog a háborúpárti európai gondolkodás. Hiszen mégiscsak demokráciák vannak Európában, és egyre több embernek válik világossá, hogy a konfliktusnak a harctéren nincs megoldása – mondta.

– jelentette ki.

Persze az ukránoknak még nehezebb, de az európai középosztály szenved, a gazdasági versenyképesség romlik, a zöld átmenetre és a balkáni bővítésre nincs pénz – sorolta. Megjegyezte, hogy a kínaiakhoz és az amerikaiakhoz képest Európa sokkal kevesebb pénzt tesz a gazdaságba.

A választási kampány a tiszta és nyílt beszéd ideje – hangsúlyozta. Meggyőződése, hogy az európai emberek a béke felé fogják nyomni saját kormányaikat, csak ki kell bírni addig.

Hozzátette: ez volt a migrációnál is, Magyarország egyedül volt, de a végén az emberek a saját kormányaikat csak betolták egy migrációval szembeni álláspontba. A kormányfő szerint ugyanígy a béke felé tolják majd az emberek a saját – ma még háborúpárti – kormányaikat.

Rossz bőrben van az európai szólásszabadság

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a szólásszabadság Nyugat-Európában rossz bőrben van. Kialakultak olyan liberális társadalmak, amelyekben a közvéleményt alakító tényezők – leginkább a média, az egyetemek, a kutatóintézetek, az alapítványok és persze a politikusok – egyszínűvé váltak, és nagyjából ugyanazt mondják.

Példaként említette, hogy ha kinyit két német újságot, egy bal- és egy jobboldalit, a fontos kérdésekről pontosan ugyanazt fogja olvasni.

Ma egy olyan „véleményúthenger” uralkodik Nyugat-Európában, amelyet a magyarok el sem tudnak képzelni, és ez párosul a mindennapi elnyomás jelenségeivel – értékelt Orbán Viktor.

– tette hozzá.

Nem tehetsz ki akármit a Facebookra, következményei lesznek. Ha eltér a véleményed a kijelölt központi véleménytől, annak következményei vannak – mutatott rá.

A brüsszeli rendezvényüknél nemcsak arról volt szó, hogy betiltották, hanem arról is, hogy megfenyegették a szállodásokat. A cateringcég vezetőjének feleségét felhívták, „nyíltan megfenyegették őket, hogy ha ők hajlandók enni adni vagy kávét adni, vagy odaadni a helyiséget, annak a mindennapi életben nem látványos politikai, de az ő számukra nagyon fontos negatív következményei lesznek” – hívta fel a figyelmet.

Magyarországon, ha a nyilvánosságban az ember véleményt akar formálni valamiről, akkor kap egy konzervatív meg egy liberális olvasatot, és nem okoz gondot, ha bárki nyíltan elmondja a véleményét. Legfeljebb nem értenek vele egyet, de Magyarország nem tart ott, hogy a véleményéért valaki szankciókat szenvedjen el. A Nyugat viszont már ott tart – tette hozzá Orbán Viktor.

A Soros-terv végrehajtása folyik

A migrációról elmondta, sokan azt állítják, a Soros-terv nem létezik, pedig Soros György maga írta le hatpontos tervét 2015 szeptemberében.

Hozzátette: ebben az áll, hogy minden évben be kell engedni egymillió migránst Európába, ennek finanszírozására az EU vegyen fel hitelt, bocsásson ki kötvényt, azon országokban pedig, ahonnan migránsok érkeznek, hozzunk létre biztonsági zónákat, hogy el tudjanak jutni Nyugat-Európába.

Le van írva, mi a cél: szétverni Európát a minden évben behozott egymillió migránssal, megváltoztatni a kulturális talapzatát, visszaszorítani a kereszténységet, lenyomni a hagyományos európai értékeket, és egy gazdasági értelemben nagy profitot kínáló masszát, összekevert társadalmat létrehozni Európában – sorolta.

A mai európai helyzetről elmondta, elegáns jogi vitákat folytatnak, de

A kormány véleménye ezzel szemben az, hogy senki sem mondhatja meg a magyaroknak, kikkel éljünk együtt – szögezte le.

A migráció kezeléséről szólva elmondta, a szigorítás nem segít, ha ugyanis valami alapvetően rossz, „hiába szigorúskodunk, az nem vezet sehová”. A lényege a migrációnak az, hogy szabad-e az ország területén tartózkodnia egy migránsnak, amíg nem bírálták el a kérelmét, ez a kulcsa mindennek– emelte ki.

Figyelmeztetett: hiába lesz a menekültügyi kérelem elbírálásának eredménye negatív, a migránsok soha nem fognak hazamenni, mert a hazatelepítési programok legfeljebb az esetek negyed- vagy ötödrészében sikeresek.

A kulcs az, van-e egy országnak olyan jogrendszere és ereje, hogy kikényszerítse: a menekültügyi kérelmek elbírálására a határokon kívül kelljen várakozni – közölte.

Ha ezt nem mondja ki egy ország, nem tudja megállítani a migrációt – hangsúlyozta, hozzátéve: a nyugatiak ezt nem akarják kimondani.

Háború vagy béke?

Hangsúlyozta: az EP-választási kampányban azt szeretnék elmondani az embereknek, hogy bár nagyon sok részkérdés és baj gyötri az európai életet, a legfontosabb kérdés a háború.

„Valójában két út áll előttünk: a békepártiság vagy a háborúpártiság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar baloldal is háborúpárti.

– jelentette ki.

Úgy értékelt: minden kitűzött fontos célját – a zöld átmenet megvalósítását, az európai versenyképesség javítását, a migráció kezelését, valamint a béke mint legfontosabb európai érték képviseletét – elbukta a mostani brüsszeli vezetés, ezért nem érdemelnek még egy esélyt.

Hangsúlyozta: a választási kampányban nem spekulálni kell, hanem harcolni: „lőni, tölteni, lőni, tölteni”. „Ilyenkor nem okoskodni kell, hanem elő kell venni az eszközöket, és meg kell küzdeni az ellenféllel” – fogalmazott, jelezve, ezért tartanak pénteken a kormánypártok kampánynyitót.

Veszélyben a magyar gazdák megélhetése

Az európai gazdák demonstrációiról leszögezte: igazuk van, azért lázadnak, mert ma az unió az ukrán oligarchákat és a nagy amerikai cégeket, illetve az ő érdekeiket képviseli az európai gazdákéval szemben.

Úgy értékelt: az ukrán gabonadömping az orosz–ukrán háború egyik nemkívánatos következménye, és miután háborúpárti kormányok vannak Európában, erre sem tudnak nemet mondani, minden eszközzel segíteni akarják az ukránokat, ezzel viszont tönkreteszik a saját gazdáikat.

Magyarország meg tudja védeni a saját piacát, de megtermelt terményeinek felét európai piacokon értékesítette eddig – a legtöbbet Olaszországnak –, és most ezeken a piacokon szorul vissza az olcsó ukrán gabona miatt – fejtette ki.

A helyzetet nagyon súlyosnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az a magyar gazdák megélhetését fenyegeti. Emlékeztetett: a kormány ötpontos cselekvési tervet fogadott el, hogy segítsen a gazdáknak.