Először születtek indiai antilopok a Szegedi Vadasparkban

Először születtek indiai antilopok (Antilope cervicapra) a Szegedi Vadasparkban, a két borjú szépen fejlődik, és már a látogatók is megfigyelhetik őket kifutójukban – közölte az intézmény közösségi oldalán kedden.

KözéletMW 2024. 06. 18. kedd2024. 06. 18.

Kép: Az indiai antilopoknál a hímek és a nőstények között jól látható a különbség már színezetben is, Fotó: Kovács Attila, Forrás: MTI

Az indiai antilopoknál a hímek és a nőstények között jól látható a különbség már színezetben is
Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI

A szegedi állatkertben tavaly óta gondozzák az impozáns ázsiai antilopfaj egyedeit az elefántkifutóval szemközti erdei ösvény mentén található kifutóban. Májusig kellett várni arra, hogy világra jöjjenek az első borjak – írták.

Az indiai antilopoknál a hímek és a nőstények között jól látható a különbség már színezetben is, az előbbiek sötét-, míg az utóbbiak világosbarna színűek. Bár hajdan több millió egyed élt az Indiai-félsziget füves területein, számuk mára mintegy 50 ezerre csappant. Érdekes módon Amerikában, ahová vadászati célból telepítették, majdnem ugyanennyi egyede él – tudatták.

Ez is érdekelhet

Az indiai antilop 120 centiméter hosszú, 70-80 centiméter marmagasságú. A bakok csavaros szarvának hossza megközelítheti a 70 centimétert is. Az antilopoknak kiváló a látása, hallása és szaglása, így hamar észlelik a veszélyt. Általában 5-50 egyedet számláló csordákban élnek, melyet egy domináns bak vezet. A bakok területüket védelmezik a többi hímmel szemben.

Az indiai antilopok rendkívül gyorsak, csúcssebességük elérheti akár a 80 km/órát is, ez elegendő ahhoz, hogy elmeneküljön a legtöbb támadó elől. Legfőbb ragadozója korábban az ázsiai gepárd (Acinonyx jubatus venaticus) volt, manapság leginkább a szürke farkasok (Canis lupus) ejtik el.

Az indiai antilopok másfél, kétéves koruk körül válnak ivaréretté. A nőstények öt-hat hónapos vemhesség után hozzák világra utódjukat.

A vadaspark egy videót is közzé tett közösségi oldalán:

Ez is érdekelhet

Európai vadmacskák születtek a Szegedi Vadasparkban

Három európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) született a Szegedi Vadasparkban, a kölyköket már a látogatók is megfigyelhetik – közölte az állatkert a közösségi oldalán.

A vadaspark Európa állatvilágát bemutató részére tavaly érkezett egy pár vadmacska Németországból. A hím és a nőstény rövid idő után elfogadták egymást, így május elején meg is születtek az első kölykök. Az anya gondosan neveli kicsinyeit, így már a látogatók is megfigyelhetik az egyre bátrabb kismacskákat, ahogy a szülőodujukban játszanak.

Az európai vadmacska külsőleg nagyon hasonlít a cirmos házimacskához, leginkább a vastagabb, farkán lévő fekete harántcsíkok alapján lehet őket megkülönböztetni. Színük szinte mindig szürkésbarna, a hasi oldalon és a lábak belső felén okkersárga beütéssel. Testalkatuk is zömökebb, mint a házimacskáké, a hímek öt-hét, a nőstények négy-öt kilósak, de a leírások alapján felbukanak nyolc kilogrammos kandúrok is. A hosszuk – farokkal együtt – meghaladhatja az egy métert.

A viselkedésükben nagyobb az eltérés, a vadmacska sokkal bizalmatlanabb, mint egy kóbor házimacska. Kerülik a településeket, az ember által bolygatott helyeket. Az Ibériai félszigettől egészen a Kaukázusig előfordulnak. Magyarországon a középhegységekben, a Gödöllői-dombságban, valamint a Duna alsó szakaszát, a Tiszát, Drávát, Körösöket kísérő ártéri erdőkben fordulnak elő. A vadmacska Magyarországon 2012 óta fokozottan védett.

Kisemlősökkel, madarakkal, ritkábban halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal táplálkoznak. Magányosan élnek, az egyedek vadászterületének nagysága jellemzően a táplálék mennyiségétől függ.

A vadmacska és a házimacska keveredhetnek egymással, ami a legnagyobb veszélyt jelenti az európai, így a magyar állományra is, hiszen így idővel eltűnhetnek a tisztavérű vadmacskák.

A Szegedi Vadasparkban született vadmacskák, miután felnőnek, egy másik állatkertbe kerülnek.