Közélet
A miniszterelnök a mohácsi gátról egyből a TV2 stúdiójába ment, ahol ma este interjút adott. A miniszterelnök elmondta, hogy még soha nem rendelte el víztározó megnyitását, erre most a Lajtán sor került.
Kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az árvíz elleni védekezésről a TV2 Tények című műsorának Budapesten 2024. szeptember 24-én, Fotó: Benko Vivien Cher, Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
Magyarország bebizonyította, hogy egy ilyen helyzettel is meg tud birkózni
– jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, hogy nagyon fontos volt az árvíz elleni védekezésben az, hogy a kormány és az önkormányzatok együtt tudtak működni. Mint mondta, ez volt az ötödik árvíz a jelenlegi kormány regnálása óta és – a kormányfő szerint – most volt a legolajazottabb a védekezés. Ez szerinte azért is sikerülhetett, mivel Magyarországon az ilyen védekezési eljárás nagyon régóta változatlan, így a műveletek gördülékenyen tudnak menni.
Kiemelte a vízügyisek munkáját, ahol az idősebb és fiatalabb dolgozók is kiválóan ellátták a feladatukat.
Orbán Viktor szerint a legsúlyosabb helyzet Bajánál és a Dunakanyarnál volt, ez utóbbinál volt a legnehezebb a védekezés. Hozzátette, hogy itt nem lehetett ideiglenes védművekkel védekezni, de ígéretet tett rá, hogy a jövőben megépítik ezeken a folyószakaszokon is az árvíz elleni infrastruktúrát.
A miniszterelnök elmondta, hogy vízügy összeállított egy jelentést a jelenlegi árvíz elleni védekezés legfontosabb részleteiről. Ezt hamarosan megkapja a kormány. Ilyen dokumentum 2013-ban is készült, ez alapján rengeteg fejlesztés történt az elmúlt 10 évben.
Budapest lehet Európa egyetlen olyan fővárosa, ahol a Duna vízszintje nem állítható be gátakkal
– mondta Orbán Viktor. Ez azt jelenti, hogy az árvíz elleni védekezést a Budapest előtti területeken kell megoldani, mivel a Duna ezen szakasza „szent és sérthetetlen”.
Azzal kapcsolatban, hogy más régiós országokban halálos áldozatok is voltak a miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarország nemzetközi szinten is kiemelkedően védekezett, de azt is elismerte, hogy hazánk előnyösebb helyzetben volt. Szerinte a többi ország nagy hangsúlyt fektetett a Dunán a védekezésre, viszont a mellékfolyók nehezítették meg a többi nagy város dolgát.
Nem sok kár keletkezett, mivel a víz a mederben maradt
– hangsúlyozta a miniszterelnök. Némi mezőgazdasági kár keletkezett a Lajta környékén, de a betakarítás már megtörtént, így ez sem okozott különösebb gondot. A pénz nagy részét a védekezés vitte el, nem a keletkezett kár.
„5500 tonna homokot lapátoltak a zsákokba” – mondta Orbán Viktor. Kiemelte, hogy ez egy nagy árvíz volt, a Dunán valaha tapasztalt egyik legnagyobb árvíz. Szerinte voltak nagyon veszélyes időszakok, de Magyarország jelesen vizsgázott, elkerültük a nagy bajt.
Brüsszelben az ilyen vészhelyzetekre szánt pénzek nagyon bizonytalanok. A miniszterelnök szerint nem számíthatunk az Európai Unióra, Magyarországot a magyaroknak kell megvédeni. Képesnek kell lenni az erre szánt pénzt előteremteni, viszont ha Brüsszel mégis küld segítséget, azt megköszönjük.
„Két nagy veszély leselkedik Magyarországra. Az egyik a háború a szomszédunkban, a másik pedig a világgazdaság átalakulása. A jövő nagy kérdése, hogy ehhez az átalakuláshoz ki tud alkalmazkodni?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Szerinte Európa erre nem képes, viszont a magyar kormány célja, hogy önmagában képes legyen alkalmazkodni a jövőhöz. A miniszterelnök elmondta, van egy terve, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani. Ennek részleteit szerdán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen fogja bemutatni.
A kormányfő úgy véli, a probléma az, hogy a világgazdaság ketté szakad, pedig az a cél hogy egy világgazdaság legyen. Egy semlegességet kell kiépítenie Magyarországnak, nem szabad belépni a blokkosodásba.