Az elhízás és a rák kapcsolatát vizsgálták a HUN-REN SZBK kutatói

A közlemény szerint az elhízás manapság már globális népbetegséggé vált, az Egészségügyi Világszervezet szerint 2016-ban a felnőttek 39 százaléka volt túlsúlyos, a világ felnőtt lakosságának 13 százaléka pedig elhízott. Számos epidemiológiai adat támasztja alá, hogy az elhízás mint rizikófaktor nagymértékben hozzájárul a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a különböző rákos megbetegedések kialakulásához. A zsírszövet nemcsak energiaraktárként funkcionál, hanem számos hormonszerű faktor (fehérje), citokin és adipokin termelődési helye is. 

 A krónikus, hosszan fennálló gyulladás többek között a szabad gyökök túlzott termelődésével is együtt jár, amelyek károsíthatják a sejtek örökítőanyagát, mindez pedig tovább fokozza a rák kockázatát - hívták fel a figyelmet. Az elhízást legalább tizenháromféle rákos megbetegedéssel hozták összefüggésbe, köztük az emlő-, a vastagbél-, a nyelőcső-, a vese-, az epehólyag-, a méh-, a hasnyálmirigy- és a májrákkal. 

 Annak megállapítására, hogy a fogyás miként csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát, csak kevés kutatás zajlott eddig, mégis egyre több bizonyíték van arra, hogy a túlsúly mérséklése csökkentheti egyes ráktípusok, például – a menopauza után – a mellrák, a méhnyálkahártya-rák és a vastagbélrák kockázatát – tették hozzá.

 Az SZBK kutatói – Tóth Erzsébet Melinda és Szebeni Gábor vezetésével – az International Journal of Obesity folyóiratban bemutatott kísérleteik során kétféle „étrendet” alkalmaztak egereknél: az egyik csoportot magas zsírtartalmú táppal etették, ami gyakran használt kísérleti modell a diéta által kiváltott elhízás, különösen bizonyos kapcsolódó tünetek, mint például a hiperlipidémia vizsgálatára. Ez azonban nem feltétlenül megfelelő modellje az emberre jellemző egészségtelen táplálkozási szokásoknak, ugyanis például az úgynevezett nyugati típusú étrendre a magas zsírtartalom mellett többek között a finomított szénhidrátok túlzott bevitele is jellemző. 

A szénhidrátok közül a szóban forgó kísérletben a fruktóz hatásait vizsgálták, ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a napi fruktózbevitelünk, köszönhetően például a cukrozott üdítőitalok és édességek túlzott fogyasztásának. Ezért a nyugati típusú étrend modellezéséhez a másik csoportban az egerek magas zsírtartalmú táp mellett fruktóz tartalmú ivóvizet kaptak. 

 Korábbi kutatási eredmények szerint a túlzott fruktózbevitel fokozott tápanyagfelvételhez vezethet, ezen kívül a feleslegből keletkező trigliceridek felhalmozódnak a májban, így növelve a nem-alkoholos zsírmáj, valamint az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát. 

 – foglalta össze az eredményeket Tóth Erzsébet Melinda.