Orbán Viktor: a gazdasági semlegesség célja a családok életszínvonalának megvédése (videó)

A kormányfő elmondta, az EU olyan döntést hozott, amellyel megpecsételni látszik a saját versenyképességét, azaz lezárja azt. Ez a gazdasági hidegháború; az unió a nap folyamán dönt arról, hogy büntetővámokat vet ki a kínai gazdaságra, amit Magyarország ellenez – tette hozzá, megjegyezve, ezt az intézkedést a németek is ellenzik.

Orbán Viktor azt mondta, óriási veszély a gazdasági hidegháború, mert az elsősorban Magyarország exportorientált gazdaságát sújtja.

Kifejtette, a magyar gazdaság arra épül, hogy a magyarok itthon előállítanak sokkal több terméket, mint amire szükségük van, és ezeket a termékeket jó pénzért, komoly nyereséggel eladják, „mindig többet adunk el, mint amennyit behozunk, ebből van egy többletünk, ebből élünk”.

Ha a világkereskedelmet megbénítják, ha kettéesik egy nyugati és egy keleti blokkra, akkor a magyar termékek eladása egyre nehezebbé válik, ennek pedig a családok mindennapjaiban visszaköszönő negatív hatásai vannak: nincs növekedés, bezárnak munkahelyeket, visszatér a munkanélküliség, csökkennek a fizetések – részletezte.

Orbán Viktor azt mondta, harcolni kell a gazdasági hidegháború ellen, mert ez a családok mindennapi életszínvonalával legszorosabban összefüggő kérdés.

Elmondta, ezért vezették be a gazdasági semlegességet, mert Magyarország nem akar egyik blokkba sem beleszorulni, hanem mind a kettővel kereskedni akar. A gazdasági semlegesség megalapozása zajlik jelenleg; ami ebből következik: a piacok, a beruházások, a finanszírozás, az energia semlegessége – mutatott rá.

Az interjút itt hallgathatja meg:

Hozzátette, az ezzel összefüggő intézkedéseket gyűjtötték össze a geszti kihelyezett kormányülésen.

Elmondta, a kormányüléssel indították az őszi idényt, azon „az arányok beállítása” volt a feladata, hogy az egyes ügyek közül mi fontos, mi nem, mire mennyi időt fordítanak.

Most óriási a csábítás - folytatta -, hogy Magyarország a figyelmét a külpolitikai, a nemzetközi ügyekre fordítsa, hiszen háború van a szlávok között, az orosz-ukrán háború, a Közel-Keleten Irán és Izrael között, és európai uniós elnökséget ad Magyarország.

Gazdaság

Hozzátette: „nekünk magunkkal kell törődnünk elsősorban”, a gazdasággal. „Az energiáink nagy részét továbbra is a honi ügyekre, a gazdaságra, a gazdaságpolitikára, a gazdasági intézkedésekre, a mindennapi életre, a családokra, a munkahelyekre, a fizetésekre kell összpontosítani” – fogalmazott.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy óriási vitákat szül a gazdasági semlegesség, és most, amikor azt látják, hogy "rugdossák a hátsónkat, rángatják a kabátunk szárnyát, vagy belemarnak a bokánkba, nadrágszárunkba", akkor annak mind ez az oka.

Ha megpróbál logikát találni, hogy a német, francia, amerikai nagykövetek miket mondtak az elmúlt időszakban és mivel támadják Magyarországot Brüsszelben, és a szavak mögé nézni, minden támadás mögött az van, hogy megpróbálják Magyarországot letéríteni a gazdasági semlegesség útjáról, és visszaverni, visszabotozni, visszakényszeríteni abba a blokkba, ahol ők is vannak, ahol nincs növekedés, nincs fejlődés és nincs jövő - mutatott rá.

Leszögezte: 

Ez növekedést jelent, munkahelyeket, emelkedő fizetéseket, jobb állami bevételeket, és akkor az állami szektorban dolgozóknak is tudnak béremelést adni. Meggyőződése, hogy a gazdasági semlegesség hozza azt a fejlődést, amiből jólét és magasabb életszínvonal lesz - összegzett a kormányfő, aki hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy visszaverjenek bennünket a blokkba.

Megjegyezte: magától nem fogják elfogadni, hogy Magyarországnak ez a pozíciója. Ki kell állnunk magunkért, ezt a pozíciót meg kell védenünk, ki kell harcolni. Sikeresnek kell lenni, mert a legfontosabb érv a politikában a siker – mondta.

Hozzátette, ha a következő évben lesz egy 4 százalékos növekedés, nekik meg nulla, egy, kettő, akkor nagyon nehéz azt mondani: muszáj visszatérnetek a blokkba. Ugyan miért, mert amit ti csináltok, az nem hoz nektek semmilyen eredményt – fogalmazott a kormányfő, aki aláhúzta: „a siker megvéd bennünket, nekünk siker kell”.

A magyar gazdaság helyzetét értékelve kiemelte: van, ahol jó állapotok vannak, és vannak nehézségeink is. A turizmus rekordévet zárt, az élelmiszeripar jó állapotban van, de a járműipar „köhög”.

Ha nincs növekedés nyugaton, ahol el akarjuk adni az autóinkat, akkor nincs, aki megvegye, és nem tudjuk értékesíteni – mutatott rá. Amit most látnak a járműipar szempontjából, az komoly hátrány, de ez meg fog változni.

A legfontosabb, hogy ezt a tulajdonságát a magyar gazdaságnak, hogy legalább annyi állást ajánl fel a saját polgárainak, mint amennyien vannak, fenn kell tartani. Ez egy fantasztikus siker, amit ma már mindenki természetesnek vesz, pedig nem az, hanem óriási teljesítménye a magyar gazdaságnak, vállalkozóknak, befektetőknek és a munkásoknak is – jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy jó minőségű, képzett és fegyelmezett munkásaink vannak; ha a magyar munkaerő rosszabb minőségű lenne, akkor a beruházások aránya is sokkal kisebb lenne.

Az elmúlt évek legnagyobb „lengőbordás” ütésének a magas inflációt nevezte. Ezt nagy nehezen tavaly lehozták 10 százalék alá, most 3,5 százalékon van, de ez nem jelenti azt, hogy az árak visszajöttek volna, csak nem emelkednek tovább – jelezte Orbán Viktor.

Az árakat ugyanakkor csak átmenetileg tudják hatóságilag szabályozni, ez a gazdaság működésénél nem vezet jóra, hosszabb távon nem lehet fenntartani. Hosszabb távon egy módon tudnak segíteni az embereknek a magas árakkal szemben: ha olyan gazdaságpolitikát csinálnak, hogy mindenkinek legyen keresete, munkahelye és a munkaadók tudnak bért emelni – közölte.

Ha magasabb a bér, könnyebben ki lehet fizetni a magasabb árakat is – mutatott rá. Megjegyezte: nem tudja megígérni, hogy az árakat visszaszorítja a földre, mert az tönkreteszi a gazdaságot. Árszabályozás csak különlegesen válságos időszakokban, rövid időtartamra lehetséges, hosszabb távon a bérnövekedés ütemének növelése segít, amihez meg kell egyezni a munkaadókkal és a munkavállalókkal – rögzítette.

Kifejtette, ez lehetséges, ha meg tudnak állapodni a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Ezek a tárgyalások zajlanak, és a gazdasági miniszternek azt szabták feladatául, hogy az idei év végéig a megállapodást hozza tető alá. Legyen egy hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodás, aminek a végén egy dátum és egy egymillió forintos havi átlagjövedelem van – összegzett.

Elmondása szerint a kormány nagy dilemmában van az adócsökkentés és az állami alkalmazottak béremelése kérdésében. Ha a munkaadókat terhelő adókat csökkentik, akkor a munkadók magasabb fizetést tudnak adni, ha a munkavállalókat terhelő adókat csökkentik, akkor az emberek zsebében több marad a keresetükből, az állami alkalmazottak bérét azonban csak akkor tudják emelni, ha van adóbevétel – fejtette ki.

Elismerte: ma az állami szektorban dolgozók fizetése nem tart lépést a magánszektorral, kivéve azokon a területeken, ahol a kormány átfogó bérprogramot indított, így a pedagógusok vagy az orvosok, ápolók esetében. Ugyanakkor vannak szektorok, amelyek „le vannak maradva, mint a borravaló” – fogalmazott, példaként említve a közigazgatásban dolgozókat, a kultúrát vagy a szociális szektort.

Hangsúlyozta ugyanakkor: ha a gazdasági növekedés 3-6 százalékos lesz 3-4 éven keresztül, akkor ez a probléma megoldódik, mert „ha nagyobb tortát tudunk sütni, akkor mindenkinek több jut”.

Családok

Szerinte egy kivétel van, a családok a támogatása, amiből a kormány nem enged. Hangsúlyozta: a gyermek személyes ügy, de közben közérdek is, mert ha van gyerek, akkor van jövő, ezért nem szabad lemondani arról, hogy fair elbánásban részesüljenek a gyereket nevelő szülők.

Ezért kétszeresére kell emelni a gyerekek után járó adókedvezményt – tette hozzá, jelezve, lehet, hogy ezt nem egyszerre, hanem két lépésben teszik meg, de a következő évben ennek meg kell történnie. 

 – hangsúlyozta.

Közölte, a gyerekesek számíthatnak arra, hogy függetlenül a foglalkozásuktól és a foglalkozásuk bérszínvonalától, az ő helyzetük érezhetően javulni fog a 2025-ös és '26-os években – mondta.

Migráció

A kormányfő a migrációval kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha Brüsszel nem tér észhez, és nem tér át egy migránsokat támogató, becsalogató politikáról egy migrációval szemben föllépő politikára, a határt megvédő politikára (...), akkor nem a gazdaság behalása, meghalása miatt lesz baj, hanem már azt megelőzően, hogy ez bekövetkezne, a migráció miatti konfliktusok szét fogják feszíteni az Európai Uniót, és meg fog bénulni az unió működése”.

Hangsúlyozta: jó, ha Brüsszel főpolgármestere készül, mert ha Magyarországot továbbra is mindenfajta büntetésekkel sanyargatják Brüsszelből a migráció miatt, akkor 

„Aztán egyék meg, amit főztek maguknak” – fűzte hozzá Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: Európában az embereknek elegük van a migrációból, ezért jönnek föl azok az erők, akik migrációellenesek és az emberek oldalán állnak.

Nem tűrik el az európai emberek többé azt, hogy a brüsszeli bürokraták, mindenfajta „tojásfejű, elvont gondolkodású alakok”, rákényszerítsenek Európára olyasmit, ami a mindennapi olasz, német, francia, magyar emberek életét tönkreteszi – mondta, hozzátéve, hogy 

Szerinte ezért nyert Andrej Babis Csehországban, a Szabadságpárt Ausztriában, az AfD ezért szerepel jól, Marine Le Pen ezért van a „kapuk előtt”, és ezért nyert az olasz miniszterelnök is.

Háború

Orbán Viktor kiemelte: ha a Közel-Keleten háború van, annak azonnal mindannyian „megisszuk a levét”, mert a világgazdaság óvatossá válik, a magyar valuta értéke csökkenni kezd.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a háború kiterjedésének veszélye kézzel foghatóvá vált: Irán mint állam lőtte Izraelt, Izrael meg vissza, és most már egy harmadik állam, Libanon területén zajlik a konfliktus.

 – figyelmeztetett, felidézve, hogy mennyi menekült érkezett migránsként Szíriából.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon nagy számban élnek zsidó származású polgárok, akik ebben a háborúban közvetve vagy áttételesen érintve vannak.

Ők a fenyegetettségérzésüket nem a budapesti utcák állapotából vezetik le, hanem abból, hogy mi van éppen Izraelben, meg hogy vannak-e Nyugat-Európában antiszemita akciók, a zsidó közösségek biztonságban vannak-e – folytatta, hangsúlyozva: ez a háború a magyar állampolgárok bizonyos százalékát a lehető legközvetlenebbül érinti, ezért az ő védelmük érdekében mindent meg kell tenni.

Ebből fakadóan biztonsági teendők is vannak, ezért kellett összehívnia a Nemzetbiztonsági Kabinetet, hogy minden magyar állampolgár biztonságát garantálni tudják, származásra való tekintet nélkül – jegyezte meg.

Orbán Viktor kitért a napokban megalakult Béke barátai nemzetközi csoportra is, felidézve: amikor Magyarország az uniós elnökséget átvette, kikerülhetetlen volt, keresztény szellemi megfontolásból, meg állami érdekből is, hogy megpróbáljon a béke érdekében tenni. 

 – fogalmazott.

„Nagy rohammal indítottunk: Kijev, Moszkva, Peking, Donald Trump” – emlékeztetett, hozzáfűzve: ezután megfogalmaztak egy békestratégiát, amelynek középpontjában az a felismerés áll, hogy a háborúzó felekben nincs szándék arra, hogy egymással békét kössenek. Ha hagyjuk, hogy az események a saját logikájukat kövessék, és úgy menjenek, mint eddig, akkor háború lesz, annak kiterjedésének veszélyével, ideértve a világháború veszélyét is – jelezte.

Ha a háborúzó feleknél nem lehet eredményt elérni, akkor a nemzetközi élet meghatározó szereplőivel kell dűlőre jutni abban, hogy próbáljunk olyan világpolitikát csinálni, amely a küzdő feleket a béke irányába tereli – közölte Orbán Viktor, hozzáfűzve: ezért kellett elmennie Kínába és a reményei szerint következő amerikai elnökhöz.

Folyik az az építkezés, amelytől az remélhető, hogy kedvező amerikai elnökválasztási eredmény esetén átcsaphat egy háborúpárti nemzetközi hangulatból egy békepárti nemzetközi hangulatba, még a nyugati világban is - összegzett Orbán Viktor.

Itt megnézheti az interjút: