Orbán Viktor: mi, magyarok, csak akkor maradhatunk meg, ha megéljük kultúránkat

Orbán Viktor hangsúlyozta: ha egy nemzet elveszíti népi kultúráját, akkor elveszíti a képességét, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, összezavarodik, nem tudja mi az, ami a kárára és mi az, ami a hasznára van.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy hosszan sorolhatná még a „bosszantó és beteg agyszüleményeket”.

– jegyezte meg.

A miniszterelnök azt mondta: „adjunk hálát a Jóistennek”, hogy nálunk még helyükön vannak a dolgok, még működik a józan ész, és fennáll a rend, ami a népi kultúrából átszivárog a mai életünkbe.

Arra figyelmeztetett: 

Eközben - folytatta - a magyaroknak el kell dönteniük, melyik változás jó és támogatandó, és melyik van kárunkra, a mérlegeléshez pedig szükséges egy „stabil archimédeszi pont”.

A miniszterelnök a magyar élet és a magyar jövő archimédeszi pontjának nevezte a magyar kultúrát, ide értve a tárgyi kultúrát is.

Orbán Viktor a magyar táncházmozgalom atyját, Sebő Ferencet idézve hangsúlyozta: 

Egy régi borotválkozó tükör, egy női főkötő és a tulipános láda motívumait példaként hozva arról beszélt: ezek egy olyan egészséges magyar világ tárgyai, ahol még természetes helyükön vannak a dolgok.

– mondta.

A Néprajzi Múzeum állandó kiállítását „újabb őrhelynek” nevezte, és hangsúlyozta: ezzel a magyarságot megtartó rendet erősítik. Világszínvonalú múzeumban világszínvonalú kiállítást nyitottunk – értékelt.

Orbán Viktor kitért arra is: 

A kormányfő felidézte: 2022 májusában nyílt meg a Néprajzi Múzeum épülete. Az még a „nagy menetelés” időszaka volt, még a járványok, a háború, a szankciók és az infláció előtt – emlékeztetett.

Azóta a nagy tervek végrehajtása lelassult, lendületet vesztettünk, és azzal voltunk elfoglalva, hogyan evickéljünk ki ezekből a bajokból – jegyezte meg.

Hozzátette: lassacskán túljutunk ezeken a bajokon. Persze a '25-'26-os év még a családok és kisvállalkozások rendbetételének éve lesz, de aztán megindulhatunk ismét a nagy dolgok felé, „ideje, hogy a tervezők ismét hegyezzék a ceruzájukat” – fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 

Kétszeres öröm, ha egy nagyszerű épületet magyar embernek, ez esetben Ferencz Marcelnek köszönhetünk – méltatta a tervezőt.

Hangsúlyozta: a mostani esemény szerves része az egész Városliget megújítását célzó erőfeszítéseiknek. „Mi úgy gondoljuk, hogy a Városliget nemcsak egy közpark, hanem a magyar nemzeti kultúra egyik zarándokhelye is” – fogalmazott.

– idézte fel.

– figyelmeztetett a miniszterelnök.

A kormány ezért elindította a Liget Budapest projektet, Európa egyik legjelentősebb, legnagyobb és legszínvonalasabb kulturális fejlesztését – jegyezte meg, hozzátéve: ráadásul ellenszélben csináltuk meg, de ezen már túlvagyunk. A jó ügy végül győzött, és ezzel egész Magyarország nyert – értékelt.

A kormányfő elmondása szerint a Liget megújítása lendületesen halad, most egy új állandó kiállítást hoztak létre a Néprajzi Múzeumban. Most már nemcsak a külsőt lehet díjazni, hanem a belsőt is; az új állandó kiállítással a múzeum betöltheti hivatását – méltatta a mintegy 3000 négyzetméteres tárlatot.

Megnyílt a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása A Néprajzi Múzeum nyolc tematikára osztott új állandó kiállítása történetileg változó nézőpontokat tár fel és számos téma mentén mutatja be a magyar hagyományokat és más népek kultúráját. A tárlaton a gyűjteménybe került műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeum története, a népművészet gyöngyszemei és hatásuk is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. A busójárás tárgyi rétegei, a matyó kötények, székely öltözékek, óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat eszközei mellett számos téma mutatja be a magyar örökség bonyolult kapcsolódásait. A kiállításon megjelennek a nevezetes magyar tájegységek, megtekinthetők a legismertebb magyar népművészeti tárgyak, a különböző multimédiás eszközökön keresztül a látogatók elmélyedhetnek a mozgókép-, a fotó- vagy a népzenei gyűjtéseket őrző gyűjteményekben is. A gyűjteményi kiállítás állandó szereplője Barka cica és Buga kutya, akik a kisgyerekeket hivatottak saját történeteiken keresztül végigkísérni a kiállítás legérdekesebb részein. A bemutatón 3600 eredeti, restaurált tárgy, 1600 fotó, 227 interaktív képernyőfelület, valamint 1000 történet és 5 kontinens kultúrája elevenedik meg. A kiállítás legrégebbi és egyben legtávolabbról származó műtárgya egy 731-ben készült, 170 kilogrammos maja uralkodó sztélé, legfrissebb tárgya pedig az a matyó kötény, amelyet másfél hónapon keresztül kifejezetten a kiállításra készítettek a Matyó Népművészeti Egyesület hímzőasszonyai. A kiállítást csaknem kilenc év alatt 12 fős kurátori csapat, mintegy 200 múzeumi és 200 külső munkatárs hozta létre. A tárlat munkálatairól videó is készült, amelyet itt lehet megtekinteni: