Közélet
Az orosz-ukrán háború két legveszélyesebb hónapja következik, Magyarországnak továbbra is a józan hang politikáját kell követnie – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor bejelentette, hogy magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Kép: A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán, Forrás: MTI
Orbán Viktor azt mondta, Donald Trump választási győzelmével a béke kézzelfogható közelségbe került, de a távozófélben lévő amerikai demokraták láthatóan egy súlyosabb örökséget akarnak az elnökre hagyni, mint amilyen a helyzet volt az elnökválasztás győzelmének pillanatában.
Hozzátette:
Magyarország sorsa közvetlenül is tétje ennek a konfliktusnak, ezért meggondoltan, kiszámíthatóan, tervezhetően és higgadtan fog cselekedni.
A kormányfő azt mondta, Ukrajna Magyarország szomszédja, nem a világ egy távoli pontján fennálló konfliktus további durvulásáról van szó.
Hozzátette, nem kell nagy fantázia annak elgondolásához, hogy egy ország szomszédjában zajló háború fejleményei milyen gyorsan tudják érzékeltetni következményeiket a szomszédos ország területén, emellett Kárpátalján őshonos magyarok élnek, így a veszély közvetlen.
Közélet
Rámutatott, most már a háborúban olyan eszközöket vetnek be, amellyel könnyedén el lehet érni Ukrajna területén kívüli országokat is, elsősorban a szomszédokat. Ezek a hírek rólunk, és nem a nemzetközi diplomácia konfliktusairól szólnak, ezek közvetlen magyar érdekekről és Magyarország háborús fenyegetettségéről szólnak – jelentette ki.
Emlékeztetve arra, hogy január 20-án lép hivatalba Donald Trump, az Egyesült Államok következő elnöke, azt mondta, ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk, már csak két hónap, és akkor hirtelen a hajnal be fog köszönteni, de addig ebben a korábbinál is sűrűbb sötétségben fogunk élni. Úgy összegzett:
a háború két legveszélyesebb hónapja következik.
Orbán Viktor felidézte azt is, hogy a védelmi tanács ülésén áttekintették a háború katonai összefüggéseit.
A kormányfő elmondta, a helyzet egyértelmű katonai értelemben, ha az amerikaiak kiszállnak az ukránok mögül, akkor Európa nincs abban a helyzetben, hogy a siker leghalványabb esélyével is támogathassa Ukrajnát, nem beszélve a vesztes háború támogatásának pénzügyi-gazdasági következményeiről. Hozzátette, ez a gondolat is arra vezeti Magyarországot, hogy ezt a két hónapot – Donald Trump hivatalba lépéséig – kell okos, higgadt politikával túlélni.
Orbán Viktor a nehézfegyverzet bevetésének veszélyét felvető kérdésre azt mondta, jelentős ennek a kockázata.
Emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnökválasztás eredményének nyilvánvalóvá válása után 24 órán belül megbukott a német kormány.
„Mi, magyarok, ettől elszoktunk, Magyarország egy szuverén külpolitikát folytató ország, tőlünk aztán recseghet-ropoghat a világ, mi akkor is a saját nemzeti érdekeinkből kiindulva fogunk dönteni és nem kötjük össze a sorsunkat más kormányokéval” – fogalmazott.
Közélet
Az amerikai történések leképződése néhány, nem jelentéktelen nyugat-európai kormány és ország magatartásában szinte azonnali – állapította meg.
Rámutatott: ebből az következik, ha az amerikaiak bizonyos lépéseket megtesznek, akkor egyes országok vagy kötelezettségüknek érzik, vagy talán az is nekik, hogy követniük kell az amerikai irányvonalat.
Megjegyezte: azok az eszközök, amelyek használatát az ukránoknak engedélyezték az amerikaiak, rendkívül bonyolultak és a rendelkezésre álló hírek szerint az ukránok nem képesek önállóan célra vezetni. Erős az a feltételezés – szerinte meg is állja a helyét –, hogy ezeket a rakétákat nem lehet amerikai személyzet közreműködése nélkül célba juttatni.
Ezért is van az, hogy az oroszok nem meglepő módon hirtelen és erőteljesen reagáltak – közölte.
Beszélt arról is, hogy a kimondott szó súlya és jelentősége a politikai történésekre más ma Nyugat-Európában, mint Oroszországban, és ezt a nyugat-európai döntéshozók nem veszik kellő súllyal figyelembe. Nyugat-Európában rengeteg a fecsegés és az üresjárat, a mondandónak nincs közvetlen következménye, geopolitikai és katonai kérdésekről jelentős beosztásban lévő európai vezetők könnyedén engednek el tirádákat, azt gondolva, ez csak egy kommunikációs, belpolitikai küzdelem – vélekedett.
Ettől jelentősen eltér az orosz kommunikációs rendszer, ott ha az elnök mond valamit, az nem fecsegés, annak van súlya, következménye. Amikor az oroszok módosítják az atom- és nukleáris erejük bevetésére vonatkozó doktrínát, akkor ez nem egy kommunikációs fogás, nem egy trükk
– hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy az orosz elnök előző este televíziós üzenetében világosan leírta a helyzetet és azt mondta: felhatalmazva érzik magukat a tekintetben, hogy amelyik ország ilyen eszközöket Ukrajnának ad, azokat célpontnak nyilvánítsák. Ez nem kommunikációs trükk, észnél kell lenni – figyelmeztetett.
Hozzátette: Oroszország alapvetően katonai erőre építi a politikáját, a világban elfoglalt helyét. A jövőről alkotott elképzeléseiben kulcsszerepe van annak, hogy a világ egyik legerősebb hadserege és legmodernebb, leginkább tömegpusztító fegyverei fölött rendelkezik, és amikor ők mondanak valamit ebben az ügyben, akkor azt úgy kell venni, ahogyan azt ők mondják.
A következő két hónapban nem a nyugat-európai kommunikációra épülő politika törvényeiből kell kiindulni, hanem háborús logikában, minden mondatot, szót megfontolva, körültekintően, a józan ész szabályai szerint kell eljárni, egyébként baj lesz
– húzta alá.
A miniszterelnök azt mondta, annak a híve, hogy a világban jelenlévő konfliktusok számát, méretét és kiterjedését minden lehetséges eszközzel szűkítsék. Az a helyzet ugyanakkor, hogy a nemzetközi intézmények nem járnak el körültekintően egy-egy döntés esetén.
Orbán Viktor a rádióinterjúban bejelentette, hogy magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
A kormányfő a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot felháborítóan pimasz és cinikus döntésként értékelte. Egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból – mutatott rá.
Kifejtette: ez önmagában helytelen, és a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, s még olaj is lehet a tűzre. Nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel – szögezte le Orbán Viktor.
Hozzátette:
az izraeli miniszterelnöknek szóló meghívásban garantálni fogja, hogy ha eljön, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és „nem fogjuk követni” az ebben foglaltakat. Kizárólag az izraeli–magyar kapcsolatok minőségéből és állapotából indulunk ki, és Izrael miniszterelnöke kellő biztonságban, érdemi tárgyalásokat tud folytatni itt, Magyarországon
– jelentette ki.
A kormányfő célként fogalmazta meg, hogy a ciklus végére a Patrióták Európáért váljon az Európai Parlament (EP) legbefolyásosabb képviselőcsoportjává.
Ehhez most szövetségeket kell építeni, és a parlamenten belüli politikával kell erőgyarapodást előidézni – mondta a kormányfő, aki annak a véleményének adott hangot, hogy lesznek megállapodások és frakciószövetségek az EP-ben, amelyek jelentősen növelik majd a Patrióták európai döntésekre gyakorolt befolyását.
Megemlítette, a nemzetközi politikában „annyi befolyásod van, amennyi erőd”. Hozzátette, nem volt rossz kezdés, amikor „berúgtuk az európai politika kocsmaajtaját”, mondván, „megjöttek a józan ész képviselői”; ez a harmadik legnagyobb frakció létrehozásához volt elegendő.
Emlékeztetett, a Patrióták frakciója a fősodortól, a korábbi centrumtól eltérő, „időnként nyers, de világos álláspontokat” képvisel például a migráció, gyermek- és családvédelem témájában.
Orbán Viktor elmondta, túl vannak „az Európai Bizottság mindenféle színfalak mögötti egyezkedést igénylő periódusán”, azaz visszatérhetnek a „nyílt, egyenes beszéd időszakához”. Hozzátette, erősíteni kívánják frakciójukat.
Az eurázsiai együttműködés realitásáról szólva Orbán Viktor azt hangsúlyozta, erre a témára korábban az oktatásban jóval csekélyebb hangsúlyt fektettek, mint az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolatára, holott földrészünk legszervesebb összeköttetése nem az óceán túloldalával, hanem a tőlünk keletebbre lévő területekkel áll fenn.
Ebbe nemcsak Oroszországot kell beleérteni, hanem a Kaukázust, Kínát, Indiát, Koreát és Japánt is – hangsúlyozta.
A magyar közgondolkodásnak nehezére esik a „tájolásváltás” – jegyezte meg, hozzátéve, irodája falán három világtérkép látható, az egyik közepén Európa, a másikén az Egyesült Államok, a harmadikén Ázsia látható.
Mi, magyarok, nem szoktuk így nézni a világot, mi egyetlen nézőponthoz vagyunk szokva. Ideje szerintem az oktatásban, a közgondolkodásban, talán az ilyen interjúkban is többet beszélni arról, hogy Európának van egy szerves földrajzi egysége Ázsiával
– mutatott rá a miniszterelnök.
Közélet
Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy Európa és Magyarország újratájolása aktuális feladat, amit a gazdaság-, a kereskedelem- és a befektetéspolitika mellett a saját gondolkodásunkban is érdemes elvégeznünk.
A nemzeti konzultációról szólva elmondta, aki a konzultációt ellenzi, valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, nem akarja, hogy közvetlen kapcsolat legyen a politika döntései és az emberek akarata között. Úgy értékelt: ebben a hozzáállásban van egy lenézés.
A kormányfő a politikában megjelent új jelenségként beszélt a „lenézésből fakadó negatív fenyegető tónusról”, mely szerint „büdösek az emberek, az egyes munkatársak, azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába”.
Korábban, ha valakinek véletlenül valami rossz dolog kicsúszott a száján, rögtön elnézést kért, visszavonult – jegyezte meg Orbán Viktor, aki példátlannak nevezte, hogy ez a durvaság valaki politikai viselkedésének a lényege legyen, és „csak úgy áradjon”.
Hozzátette: a verbális durvaság előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is, és ettől jó lenne magunkat megkímélni, mert „nincs szükségünk közéleti háborúra”, „egy közösség vagyunk, tisztességesen kell bánnunk egymással”.
A miniszterelnök a kormány új gazdasági akciótervének fontos elemeként beszélt a bérek vásárlóerejének növeléséről.
Jelezte: a minimálbérről Magyarországon a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg, de a kormány üti rá a megállapodásra a pecsétet, és ha az egyezség nem akar létrejönni, mert messze vannak az álláspontok, akkor segít. Most is ez volt a helyzet, és a kormány közreműködésével hároméves bérmegállapodás született, amit hamarosan szentesíteni fognak.
Közélet
E megállapodás eredményeképpen a magyarok biztosak lehetnek abban, hogy a 2025-ös, 2026-os és 2027-es évben a minimálbér-emelkedés az infláció mértéke fölött lesz, tehát a magyar emberek pénzének vásárlóereje nem csökkenni, hanem nőni fog.
Megjegyezte: idén 3 és 4 százalék közötti inflációval számolnak, és 10 százalék fölötti volt a bérnövekedés. „Ennek az erőteljes bérnövekedésnek a lendületét szeretnénk fenntartani ezzel a megállapodással” – mondta a miniszterelnök, megjegyezve: ez jó hír, tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi a családok életét.
Orbán Viktor reggeli interjúját itt nézheti vissza:
metropol.hu
mindmegette.hu
life.hu
magyarnemzet.hu
haon.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
borsonline.hu
nemzetisport.hu
vg.hu
origo.hu