Amazonas-medence: aszály, erdőtüzek és erdőirtás pusztított 2024-ben

Kegyetlen éve volt az Amazonas-medencének a 2024-es esztendő: heves erdőtüzek és szélsőséges aszály pusztította el az éghajlatváltozás ellensúlyozásában kulcsfontosságú biom nagy részeit - derült ki az AP amerikai hírügynökség szombati jelentéséből.

Az egyre melegedő éghajlat fokozta a szárazságot, ami miatt az idei év volt a legsúlyosabb 2005 óta az erdőtüzek tekintetében is. Az erdőtüzek hozzájárultak az erdők pusztulásához, a hatóságok gyanúja szerint egyes tüzeket szándékosan idéztek elő, hogy könnyebben jussanak legelőnek való területhez.

A kormányok azonban a történelem során a kitermelés szempontjából tekintettek a területre, kevés figyelmet szentelve a fenntarthatóságra vagy az őslakos népek jogaira.

"A 2024-ben az amazóniai esőerdőben tapasztalt erdőtűz és szárazság fenyegető jele lehet annak, hogy elértük azt az ökológiai fordulópontot, amelytől régóta tartottunk" – mondta Andrew Miller, az esőerdők megóvásán munkálkodó Amazon Watch nevű szervezet igazgatója, aki szerint egyre kisebb a lehetőség ennek a tendenciának a megfordítására, bár még mindig nem lehetetlen.

Brazíliában augusztusban az Amazonas-medencében, a Cerrado-szavannán és a Pentanalban, a világ legnagyobb mocsaras vidékén, valamint Sao Paulóban pusztítottak heves erdőtüzek. A tüzeket hagyományosan erdőirtásra használják, az ember gyújtotta tüzek miatt gyakran keletkeznek kiterjedt erdő- és bozóttüzek.

Az Amazonas folyó vízszintje idén immár második éve kétségbeejtően alacsony volt, több ország szükséghelyzetet vezetett be. A helyzet Brazíliában volt a legsúlyosabb, ahol az Amazonas fő mellékfolyóinak vízszintje a valaha mért legalacsonyabb szintre csökkent.

Az Amerikai Esőerdő Alapítvány szerint 2005 óta az idei volt a legrosszabb év az Amazonas-medencében az erdőtüzek tekintetében.

• Január és október között 15,1 millió hektár égett le Brazíliában, 
• Bolíviában pedig rekordszámú erdőtüzet jelentettek az év első tíz hónapjában.
• Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban és Guayanában is emelkedett az erdőtüzek száma 2024-ben.

Amazonas: jó hírek is érkeztek

A 2024-es év azonban hozott néhány pozitív hírt is. Brazíliában és Kolumbiában például lassult az esőerdő fogyása, az ENSZ éves biodiverzitás-konferencián pedig a részt vevő államok megállapodtak abban, hogy nagyobb beleszólást engednek az őshonos népeknek a természetmegóvási döntésekbe.

Brazíliában 30,6 százalékkal csökkent az esőerdő zsugorodása, kilenc év óta az idei volt a legalacsonyabb szint. A javulás Luis Inácio Lula da Silva elnöksége idején következett be, míg elődje, Jair Bolsonaro az erdővédelemmel szemben a mezőgazdasági termelést helyezte előtérbe, és csökkentette a környezetvédő hivatalok hatáskörét.

Júliusi jelentések szerint Kolumbiában 2023-ban rekordalacsony volt az erdőirtás mértéke. Susana Muhamad környezetvédelmi miniszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a 2024-es adatok már nem lesznek ilyen ígéretesek, mert az el Nino időjárási jelenség miatt júliusban jelentős erdőpusztulást jelentettek, és az illegális gazdálkodás is erdőirtáshoz vezetett az országban.

 Jövőre első ízben ülésezik a térségben – az észak-brazíliai Belém do Parában – az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP30), amelyen Bram Ebus szerint az Amazonas-vidék országai stratégiákat vázolhatnak fel, és jelentős támogatást kérhetnek.