
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Évtizedekig azt hitték, kihalt, de az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a populációja. Európa legnagyobb aranysakál állománya hazánkban élhet.
A toportyán, vagy nádi farkas néven is ismert aranysakál a nyolcvanas évek végén kihalt fajnak számított. Az utolsó dokumentált példányt 1942-ben lőtték ki, de az 1990-es évek elejétől kezdve rohamosan terjedt el ismét. A Dráva-vidéken megjelenő állományok gyorsan növekedtek, majd az ország más régióiban is feltűntek.
Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy medvével nem, de aranysakállal már többször is találkoztak a vadásztársaság tagjai.
Kártékony ragadozó, nem védett. Akár ki is lehet lőni, de nehéz meglőni, mert óvatos és gyors állat
– magyarázta a boon.hu-nak a szakember.
Mára az aranysakál az ország 86 százalékán előfordul, az egyedek száma pedig drasztikusan nő. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói szerint az éves populációnövekedés elérte a 40 százalékot, ami kiemelkedően magas szám. Az aranysakál populáció terjeszkedési üteme csak az utóbbi évek során csökkent, ebből arra következtetnek az állományt vizsgáló szakemberek, hogy a hazai populációjuk hamarosan stabilizálódik, a létszámuk elérte a maximumot. A kezdeti betelepedéstől erre mindössze két-három évtizedre volt szükség.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu