Halálos villámcsapások

„Nemcsak azt tudjuk felbecsülni, hogy évente hány fa pusztul el villámcsapások következtében, hanem azt is, hogy mely régiókban lépnek fel ilyen események gyakrabban, és milyen hatással vannak a globális szén-dioxid-tárolásra, illetve az erdőszerkezetr” – ismertette Andreas Krause, a tanulmány egyik fő szerzője.

 A villámcsapásokban megsemmisült fák az évente elpusztuló növényi biomassza mintegy 2,9 százalékát teszik ki, aminek következtében globálisan hozzávetőleg 770 millió - 1,09 milliárd tonna szén-dioxid szabadul fel. Krause szerint ez meglepően magas érték és nagyjából megfelel annak a mennyiségnek, amely nem ember által szándékosan okozott erdőtüzek során keletkezik. A szakember hozzátette, hogy e számadat nem is tartalmazza a villámok által kiváltott erdőtüzekben elpusztult fákat.

Hozzátette, hogy a tűzben elégő növényzet teljes szén-dioxid-kibocsátása még ennél is lényegesen magasabb, mivel az élő növények mellett a talajban lévő elhalt faanyag és más szerves anyagok is elégnek.

Krause hangsúlyozta, hogy tanulmányuk az első, amely ráirányítja a figyelmet a villámcsapások által fákban okozott károk globális kihatásaira. Korábbi tudományos munkák szerinte mindössze egyes erdőségekre összpontosítottak. A TUM kutatócsoportja azonban matematikai megközelítést alkalmazott egy bevett növényzeti modell kiterjesztésével, amely a fák növekedését becsüli fel világszerte klímaviszonyok, illetve tápanyagadatok, valamint megfigyeléseken alapuló tanulmányokat és villámcsapásadatokat alapul véve.

Az eredmények a klímaváltozásra tekintettel is relevánsak, mivel a legtöbb bevett modell a viharok számának növekedését jósolja. 

 – mondta Krause. De főleg a középső és magasabb szélességi fokokon növekedhet a viharok száma. 

 – tette hozzá.