Pályázatok segítik a magyar dinnyetermesztés fennmaradását
A magyar dinnyetermesztés fennmaradását segítik a vidékfejlesztési keretből finanszírozott kertészeti pályázatok, a támogatásokkal hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető a gazdálkodás – mondta a magyar dinnye fogyasztását ösztönző, Nyár, dinnye, szeletem című kampány sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
Hubai Imre üdvözölte, hogy a magyar termelők a rendkívüli melegben, tartós szárazság közepette is képesek kiváló minőségű dinnyét előállítani, ami – tette hozzá – azért is nélkülözhetetlen, mert ilyenkor különösen fontos friss zöldségekkel és gyümölcsökkel fedezni a folyadékszükségletet. Szabadföldi magyar dinnye immáron országszerte kapható, de a fóliasátras termesztés terjedésének köszönhetően már korábban is lehetett a belföldi kínálattal találkozni. Az államtitkár úgy látja, hogy a technológia fejlődésével és a fajtaválaszték bővülésével egyre szebb és jobb a termés, a hozamok növekedése biztos megélhetést jelent, miközben az értékesítés is könnyebb lett, a kínálat jobban illeszkedik a vásárlók igényeihez.
Magyarországon több mint 1300-an termesztenek dinnyét, közülük körülbelül 300-an sárgadinnyét is. Tavalyhoz képest görögdinnyével csaknem 10 százalékkal, sárgadinnyével 15 százalékkal foglalkoznak többen. A görögdinnye termőterülete nem változott jelentősen, idén megközelíti a 3600 hektárt, a sárgadinnyetermőterülete viszont mintegy 60 százalékkal nőtt, így már több mint 200 hektárra terjed ki. A behozatal tavaly jelentősen visszaesett, de a kivitel mennyisége és összértéke is csökkent némiképp, ezért az agrártárca szeretne segíteni abban, hogy javuljanak a termelők értékesítési lehetőségei.
A beruházási igények alapján a gazdák komoly lehetőséget látnak a termelésben, a pályázati elbírálások nyáron is folyamatosak – mondta Hubai Imre, aki továbbra is Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát tekinti a magyar dinnyeexport legfontosabb célországainak.
Kiváló a magyar dinnye
A belföldi értékesítésben 60-65 százalék az áruházláncok aránya, a többit a piacok, a zöldségesek és a szabadba kitelepült árusítás adja. A rövid szállítási lánc és a közvetlen termelői értékesítés különösen előnyös, mert fenntarthatóbb, ráadásul a dinnye csomagolóanyagot sem igényel.
A belföldi átlagos fogyasztás fejenként meghaladhatja a 10 kilogrammot, de lehetne még ennél is több, hiszen a magyar dinnye a környezeti adottságoknak és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően kiváló összetételű, ízletes és egészséges
– fogalmazott az államtitkár.
Az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese közölte, hogy az éves termés elérheti a 200 ezer tonnát,
a dinnye ezzel a magyar kertészeti ágazat egyik legfontosabb gyümölcsfajtája.
Giczi Gergely hozzátette, hogy a 2016 óta évente megrendezett fogyasztásösztönző kampány idén kiterjed a közösségi médiára, emellett számos fővárosi és vidéki piacon, valamint az Erzsébet-Táborokban és a Tisza-tavi Ökocentrumban kóstolókat is tartanak.
A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szabadföldi zöldségtermesztésért felelős alelnöke kifejtette, hogy a klimatikus változások egész Európában meghatározzák a dinnyetermelők kilátásait. Varga István közölte, hogy a magyar gazdák bizakodva kezdték az évet, de a tavaszi fagyok károsították az ültetvényeket, júniusban pedig szokatlan meleg és az aszály okozott gondokat. A kiszámítható hozamot ma már csak öntözéssel lehet biztosítani, de hatékony értékesítésre is szükség van ahhoz, hogy a termelési kedv megmaradjon – tette hozzá.
