Teljes egészében látható az egykori szegedi vár rondellája

A Huszár Mátyás rakparton folyó feltárás eredményeként teljes egészében látható az egykori szegedi vár – a köznyelvben vízi bástyának vagy rondellának hívott – saroktornya, közölte Molnár Csilla ásatásvezető kedden a helyszínen.

KözéletMW 2025. 07. 25. péntek2025. 07. 25.

Kép: Molnár Csilla ásatásvezető nyilatkozik a sajtónak a szegedi Huszár Mátyás rakparton zajló régészeti feltáráson 2025. július 4-én, Fotó: Oláh Tamás, Forrás: MTI

Teljes egészében látható az egykori szegedi vár rondellája
Molnár Csilla ásatásvezető nyilatkozik a sajtónak a szegedi Huszár Mátyás rakparton zajló régészeti feltáráson 2025. július 4-én
Fotó: Oláh Tamás Forrás: MTI

A régész elmondta, a feltárás során a bástya Tiszába nyúló fele mellett előkerült a torony másik fele, így a járókelők is láthatják a rondella teljes ívét. Megtalálták a déli várfal csatlakozását és a keleti fal maradványait is.

Fotó: Oláh Tamás / MTI

Ez utóbbiról a korabeli leírások mellett csak a rakparton egykor folyó munkálatok során készült archív fotó állt rendelkezésre, így a kutatók számára is kérdés volt, hogy a bástya és a keleti fal egy időben épült-e.

A fal és a bástya csatlakozása alapján most úgy tűnik, a vár két részét egy időben emelték – tudatta az ásatásvezető.

Valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, hogy a keleti fal egy része „nagy robajjal a Tiszába dőlt”, mivel a bástyától nem olyan távol erre utaló maradványokat találtak – tette hozzá.

A régész kifejtette, a feltárás során pontos adatokat gyűjtenek arról, milyen lehetett egykor a saroktorony, ezek alapján lehetővé válik a rekonstrukció megtervezése. A maradványok azt mutatják, a rondella függőleges fala – feltehetően a stabilitás érdekében – alul szoknyaszerűen kiszélesedik, majd újra függőlegesen fut lefelé.

Fotó: Oláh Tamás / MTI

Az ásatásvezető bízik abban, hogy a feltárás során előkerülnek olyan leletek, amelyek lehetővé teszik az építés idejének pontos meghatározását. 

Eddig elsősorban középkori cseréptöredékeket, padlótéglák maradványait, illetve cseréppipák töredékeit találták meg a 19. századból.

Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester elmondta, a régészeti feltárás a szegedi rakpart több ütemben megvalósuló, a környezetet zöldebbé tevő, a városi hőszigethatást csökkentő felújításának része.

Ez is érdekelhet

A fejlesztést a jelenleg jelentős gépjárműforgalmat lebonyolító és részben parkolóként is használt rakparton úgy ütemezik, hogy minél kisebb közlekedési problémát okozzon, ezért idén nyárra előre hozták a régészeti és közműépítési munkálatokat. Ez utóbbi során a közművek cseréje történik meg 330 méteres szakaszon a Belvárosi híd és a Belvedere palota között – tudatta az alpolgármester, hozzátéve: 

az idei munkálatok 150 millió forintos költségét az önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja.

A Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket elsőként feltérképező vízépítő mérnök, geodéta, Huszár Mátyás nevét viselő rakparton a munkálatok a tervek szerint augusztus 19-ig tartanak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!