Kultúra
Ősök Napja Bugacon: megvan a rendezvény pontos időpontja
90 éves a dalai láma
Július 6-án kilencvenéves a dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő, Nobel-békedíjas szellemi vezetője.
Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Thondup néven, földműves családban. Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját - a reinkarnációban hívő tibeti buddhisták feltételezik, hogy minden dalai láma egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani. (A dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent.)
Ötévesen, 1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a „Hó királyságának" uralkodója, a tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950 novemberében vette át a hatalmat, épp akkor, amikor Kína „felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet „visszatéréséről" a "Nagy Hazába".
A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához.
Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, a dalai láma csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben ezután megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.
A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet.
Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét.
Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, bár ő azt hangoztatja: csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását. Békés filozófiájának alapja a türelem, a megértés.
Az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.
A 2008 tavaszán kitört, kegyetlenül levert tibeti zavargások idején az erőszakos cselekmények beszüntetésére szólított fel. A tibeti önégetéseket (2009 óta száznál többen gyújtották fel magukat tiltakozásul a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen) a kulturális népirtás elleni lázadás megnyilvánulásának nevezte.
A dalai láma, aki már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen, 2011 márciusában bejelentette, hogy visszavonul a politikától, de hangsúlyozta, hogy továbbra is az emigráns tibeti buddhista közösség szellemi vezetője marad. Lemondásával 368 éves hagyomány szakadt meg, amely szerint a dalai láma egy személyben Tibet szellemi és világi-politikai vezetője.
A száműzetésben működő tibeti parlament az emigráns kormány vezetésével a Harvard Egyetem jogi karán végzett Loszang Szengét bízta meg, ő volt a tibeti közösség első világi vezetője, aki már Észak-Indiában, egy tibeti menekültcsaládban született és soha nem járt Tibetben.
Őt a poszton 2021-ben Penpa Cering, a tibetiek emigráns parlamentjének korábbi elnöke váltotta.
A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. 1989-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a kitüntetést a „világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadta el. 2007-ben megkapta az amerikai törvényhozás polgári személyeknek adható legmagasabb elismerését, a Kongresszusi Aranyérmet. Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, számos egyetem díszdoktora. 2009-ben az amerikai Kongresszus Tom Lantos-díjjal tüntette ki, 2012-ben átvehette a Templeton-díjat, a világ egyik legrangosabb vallási elismerését. 2015-ben az amerikai alkotmánynak szentelt philadelphiai múzeum Szabadság-érmét kapta meg az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.
Utódlásának kérdése 90. születésnapja alkalmából ismét előtérbe került, mert azt viták övezik. Kína ragaszkodik ahhoz, hogy ő válassza ki a következő dalai lámát, de őt Tendzin Gyaco szerint nem övezné tisztelet.
A tibeti hagyomány szerint a spirituális vezető lelke egy gyermekben reinkarnálódik, akinek kilétéről egyedül a dalai láma dönthet, s az indiai száműzetésben élő tibeti közösség vezetői 2019 novemberében úgy határoztak, új megtestesülését továbbra is a 800 éves, hosszú és bonyolult módszerrel kell kiválasztani.
Bár korábban azt nyilatkozta, a spirituális vezetők sora vele véget érhet, idén megjelent, Voice for the Voiceless (Hangot a hangtalanoknak) című könyvében már azt írta: utóda Kínán kívül, a „szabad világban" fog megszületni. Néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy nem ő lesz az utolsó dalai láma, és arra készül, hogy halála után reinkarnálódik.
A rendszerint a szerzetesek bordó és sárga öltözékét viselő dalai láma naponta legalább négy órát meditál, s a közösségi portálokon is jelen van.
Az első számú buddhista vezetőként járja a világot (eddig hét alkalommal látogatott el Magyarországra), hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében.
Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Alakja több filmben is megjelenik, így a Hét év Tibetben című, Jean-Jacques Annaud által rendezett filmdrámában, életét dolgozza fel Martin Scorsese Kundun című, 1997-es látványos filmeposza, Werner Herzog Kálacsakra című dokumentumfilmjében a tibeti rituális Mandala szertartásról beszél.
Ez is érdekelhet
Tíz éve, néhány nappal születésnapja előtt, ellátogatott a legnagyobb angol zenei és művészeti fesztiválra Glastonbury-be, ahol a közönség előtt a nagyszínpadon beszédet mondott. Nyolcvanötödik születésnapján Inner World címmel zenei album jelent meg, amelyen rövid tanításai hallhatók és mantrákat recitál. 2024-ben mutatták be a róla szóló, Wisdom of Happiness című svájci dokumentumfilmet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.