Tízmillió éves vulkánkitörést azonosítottak Észak-Magyarországon

Tízmillió éves, hatalmas robbanással járó vulkánkitörést azonosított egy nemzetközi kutatócsoport Észak-Magyarországon – közölte a kutatás eredményeit kommunikáló cég az MTI-vel.

KözéletMW 2025. 07. 08. kedd2025. 07. 08.

Kép: A négy fázisból álló hatalmas kitörés több mint 3000 négyzetkilométeren, a Mátra keleti peremétől a Bükkön át a Tokaji-hegységig vizsgálható (illusztráció)

vulkánkitörés
A négy fázisból álló hatalmas kitörés több mint 3000 négyzetkilométeren, a Mátra keleti peremétől a Bükkön át a Tokaji-hegységig vizsgálható (illusztráció)
Forrás: Shutterstock

A kutatást Karátson Dávid egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természetföldrajzi Tanszékének vezetője irányította, és öt ország tudósai vettek benne részt. Eredményeik a Nature Scientific Reports című folyóiratban jelentek meg július elején

A kutatás alapján a 13,06 millió évvel ezelőtti, négy fázisból álló hatalmas kitörés több mint 3000 négyzetkilométeren, a Mátra keleti peremétől a Bükkön át a Tokaji-hegységig vizsgálható.

A Tarnaszentmária Dobi-oldal lelőhelyről elnevezett „Dobi kitörés” egy tízmillió évig fennállt beltenger, a Paratethys sekélyebb, partközeli vizeiből robbant ki, amit egyebek mellett a tufaanyagban található foraminiferák (likacsoshéjúak: tengeri egysejtűek vázmaradványai) igazolnak.

A kutatók a kirobbant anyag térfogatát legalább 200 köbkilométernyire becsülik, amely alapján rendkívüli méretű (a robbanásos kitörések skáláján VEI 7-es) kitörés rekonstruálható 

– írták.

Ez is érdekelhet

A tengervíz és a magma kölcsönhatása mintegy „porította” a magmát (freatomagmás kitörés), így a centiméteres vagy akár deciméteres horzsakövek mellett a kirobbant anyag zöme finom portufa volt. Kémiai összetétele arra utal, hogy a hatalmas mennyiségű magma több külön magmaforrásból származott.

A vizsgálat szerint a tenger alól történt kirobbanás ellenére a hatalmas térfogatú tufaanyag zömmel szárazföldön rakódott le, 

mert a terepen megfigyelhető alsó határrétegben növénymaradványok, szárak, levelek, szenesedett fatörzsek találhatók, melyek az egykori élővilágot jellemzik.

A Dobi kitörés – híres társához, Ipolytarnóchoz hasonlóan – pillanatszerűen konzerválta a korabeli őskörnyezetet.

 A folytatódó kutatás alapján az prognosztizálható, hogy az Észak-Magyarországon ilyen részletességgel még nem vizsgált vulkanizmus megismerése akár több ilyen „Ipolytarnócot” tár majd fel – közölték.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!