A csaknem egy trillió tonna tömegűre becsült jéghegy eredeti nagyságának kisebb mint a felére zsugorodott. Az elmúlt hetekben óriási darabok szakadtak le róla, és Andrew Meijers óceánkutató szerint néhány hét múlva már annyira elolvadhat, hogy igazából nem lehet majd felismerni.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a, amely negyven éve vált le az Antarktiszról, északra sodródva egyre gyorsabban töredezik szét, és hamarosan teljesen elolvad – számolt be róla szerdán a The Guardian.
A hatalmas jéghegy, amelynek tömegét az év elején még csaknem egy trillió tonnára becsülték, jelenleg már eredeti nagyságának kisebb mint felére zsugorodott, de területe még így is mintegy 1770 négyzetkilométer, és legnagyobb szélessége 60 kilométer – írta a brit lap az EU Copernicus műholdas klímafigyelő szolgálatának műholdfelvételeiről készült AFP-elemzés nyomán.
Az elmúlt hetekben óriási – mintegy 400 négyzetkilométeres – jéghegyek szakadtak le róla, és sok kisebb jégtömb is, amely ugyanakkor ahhoz elég termetes, hogy veszélyeztesse a térségben közlekedő hajókat.
Északra sodródva „drámai módon töredezik” – mondta el Andrew Meijers óceánkutató, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósa. Hozzátette, hogy a jéghegy gyorsan erodálódik, „a víz már túl meleg ahhoz, hogy megmaradhasson, folyamatosan olvad”.
A tudós szerint néhány hét múlva már annyira elolvadhat, hogy igazából nem lehet majd felismerni.
Az A23a 1986-ban szakadt le az Antarktiszról, de ezt követően rövidesen megfeneklett a Weddel-tengeren, és több mint harminc évre ott ragadt. 2020-ban szabadult el, és az erős Antarktisz körüli áramlat a "jéghegyek útján" a Dél-Atlanti-óceánba sodorta.
Márciusban a Dél-Georgia-sziget sekély vizeinek közelébe ért, és félő volt, hogy veszélyeztetheti az ott élő pingvin- és fókakolóniákat, mert elzárja előlük a kijárást, és így nem tudják etetni kicsinyeiket. Májusban azonban az A23a tovább sodródott, és északi irányba indult.
Az elmúlt hetekben a jéghegy sebessége felgyorsult, néha mintegy 20 kilométert is megtett naponta a műholdas képek szerint. A melegebb vizeket elérve, és az óriási hullámoktól ostromolva a jéghegy gyorsan töredezik.
Meijers elmondta, hogy a tudósokat meglepte, milyen sokáig tudott egyben maradni a jéghegy. "A legtöbb jéghegy nem jut el ilyen messzire. Ez a példány azonban tényleg olyan nagy, hogy soká bírta, és távolabbra jutott a többinél" - magyarázta, hozzátéve, hogy amint azonban elhagyta az Antarktisz vidékének jeges védelmét, a sorsa megpecsételődött.
A jéghegyek leválása természetes folyamat. A tudósok viszont úgy vélik, hogy valószínűleg az ember által okozott éghajlatváltozás miatt felgyorsult a jéghegyek leszakadása.