Potenciálisan több mint 15 ezer haláleset tudható be az éghajlatváltozásnak ezen a nyáron a legnagyobb európai városokban – állítják kutatók egy előzetes tanulmányban.
„A 854 európai városra kiterjedő tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlatváltozás okozta az idén nyáron tapasztalt hőséggel összefüggésbe hozható 24 400 haláleset 68 százalékát” – hangsúlyozta szerdán két brit intézet – az Imperial College London és a London School of Hygiene and Tropical Medicine –, amelynek a szerzők a kutatói.
A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy
15 013 és 17 864 közötti, hőség okozta haláleset nem következett volna be az éghajlatváltozás nélkül ezekben a városokban, amelyek az európai népesség szűk egyharmadát képviselik.
Ez az első ilyen nagyszabású becslés, amelyet egy rendkívül magas hőmérsékletek jellemezte európai nyár kapcsán végeztek. Az idei nyáron több kánikulát is feljegyeztek, és ez volt több országban – így Spanyolországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában – a valaha érzékelt legmelegebb nyár.
A hőség egészségügyi hatásai jól ismertek:
A halál kockázata pedig a legidősebbek körében a legnagyobb.
Ezeket a számokat azonban óvatosan kell kezelni. Ez a fajta kutatás, amely az utóbbi években egyre gyakoribb, gyors becslést kíván kidolgozni az éghajlatváltozással kapcsolatos halálozásról, anélkül, hogy várna egy megbízhatóbb módszertanon alapuló, tudományos folyóiratban megjelenő klasszikus kritériumok szerint készült tanulmányra.
A következtetések levonásához a kutatók először modellezték, milyen mértékben járult hozzá az általános felmelegedés az idei nyáron mért hőmérsékletekhez. Becslésük szerint az éghajlatváltozás nélkül az érintett városokban 2,2 Celsius-fokkal alacsonyabb lett volna az átlaghőmérséklet.
Ezt követően a szerzők összevetették ezt a megfigyelést a különböző városokban történt, a hőséggel kapcsolatba hozható halálesetekre vonatkozó adatokkal. Így jutottak arra a következtetésre, hogy az általános felmelegedés miatt
Általánosságban véve a halálesetek több mint 85 százaléka 65 évnél idősebbek körében történt.
Friedrike Otto, a mostani tanulmány társszerzője is elismerte, hogy egyelőre lehetetlen valós idejű statisztikákhoz jutni, de szerinte a becslések megfelelnek a valóságnak.
Számos kutató – közöttük Akshay Deoras, a brit Readingi Egyetem meteorológusa – értékesnek minősítette a tanulmányt, hangsúlyozva, hogy a halottak tényleges száma feltehetően jóval meghaladja a becsléseket.