Közélet
Orbán Viktor: a budapesti békecsúcs nem került le a napirendről
Orbán Viktor: kulcsfontosságú, hogy háborúellenes, békepárti kormánya legyen Magyarországnak
Európa a háború felé tart, ezért kulcsfontosságú, hogy Magyarországnak háborúellenes, békepárti kormánya legyen – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
A Kossuth rádó Jó, reggelt Magyarország műsorának adott péntek reggeli interjújában Orbán Viktor rámutatott: új fegyverrendszereket mutatnak be a világ nagyhatalmai, érezhetően egy fegyverkezési verseny, spirál kezdőpontján vagyunk, és mindenki a katonai költségvetések nagyságrendekkel történő növeléséről beszél.
A miniszterelnök nem ért egyet a jelenlegi helyzetet a második világháború előtti időszakhoz hasonlító elemzésekkel, amelyek szerint ott vagyunk, mint 1938-ban, azaz – folytatta – Hitler előretör, nem állítják meg az európai nagyhatalmak időben, hanem inkább kiegyeznek, és ezek az egymást követő kis kiegyezések és békék elvisznek egy hatalmas náci Németországhoz, amiből kirobban a második világháború.
A jelenlegi helyzet inkább az első világháború előtti időszakhoz hasonlít, amikor – hangsúlyozta – senki nem akart nagy európai háborút, a végén mégis „beleszédelegtek” az európai vezetők egy olyan helyzetbe, amiből nem volt visszaút. A kormányfő úgy értékelt: az európai vezetők most sem érzékelik, hogy a tűzzel játszanak, nem érzékelik, hogy a döntések– új fegyverrendszerek, egyre több pénz Ukrajnának, még több katona, sorkatonaság – összeállhatnak egy olyan veszélyes egyveleggé, ami egyszer csak berobban.
Ma Európa kótyagosan kóvályog egy olyan helyzet felé, ami egyre közvetlenebb háborús veszélyt jelent
– értékelt.
Hangsúlyozta: ebben a helyzetben nagyon tudatosan „meg kell vetni a lábunkat, a sarkunkat”, és a béke oldalán kell maradni, előre be kell jelenteni, hogy minden mostani kis döntésből ki fogunk maradni, nehogy a végén még egy háború kellős közepén találjuk magunkat.
Ezért kulcsfontosságú a magyar jövő szempontjából, hogy háborúellenes és békepárti kormánya legyen az országnak, illetve az emberek is megértsék, ők is kifejezzék az akaratukat, hogy nem akarnak „együtt tántorogni az európai országokkal” egy veszélyes helyzet felé – mondta.
A miniszterelnök kiemelte: a helyzet rosszabb volt egy évvel ezelőtt, mert akkor az amerikaiak is a háború oldalán álltak; most csak az európaiak meg az ukránok.
Értékelése szerint az amerikaiak a béke oldalán vannak és az oroszok is eljutottak oda, hogy bizonyos, most már ismertnek tekinthető feltételek esetében békét vagy tűzszünetet hajlandóak elfogadni, viszont az ukránok továbbra is honvédő háborút vívnak és nem akarnak békét kötni. Ezt érthetőnek, de „rendkívül kedvezőtlen fejleménynek” nevezte, hozzátéve, hogy az ukránok nem tudnak beletörődni, hogy elvesztették területük 20-22 százalékát, ezért folytatják inkább a háborút, amit az európaiak finanszíroznak.
Aláhúzta:
aki békét akar, az békét csinál, de ma a nagyhatalmak közül csak az Amerikai Egyesült Államok akar békét. Ma az amerikai elnök békekísérleteinek legfontosabb akadálya az európai országok azon csoportja, amely magát úgy hívja, hogy a hajlandók koalíciója. Hajlandók másokat háborúba küldeni, hogy meghaljanak, mert ők még nem mennek, még csak fegyverkeznek.
Kijelentette: aki Ukrajnát támogatja, az a háborút támogatja. Miután a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell, aki Ukrajnát és egyúttal a háborút támogatja, az egyben adóemelést, a nemzeti kormányoktól történő pénzelvonást támogat, mert Brüsszelnek nincs pénze.
A közös uniós hitelfelvétel mögött a tagállamok állnak végső fedezetként és amikor Brüsszel pénzt küld Ukrajnába, az mindig a tagállamok pénze is – mutatott rá, hozzátéve, hogy a következő hétéves költségvetésben a tagállamok által összeadott források több mint 20 százalékát direkt vagy rejtett csatornákon keresztül Ukrajnába küldenék, miközben „erre egyetlen fityigünk” sincs. Értékelése szerint a Tisza ezért beszél nyugdíjadóról, adóemelésről, vagy közös brüsszeli hitelfelvételről.
A miniszterelnök elmondta:
nagy delegációval utazik Washingtonba a november 7-i találkozójára Donald Trump amerikai elnökkel, ahol a tervek szerint teljes áttekintése, „ráncfelvarrása” történik majd az amerikai–magyar kapcsolatoknak. Gazdasági vezetők, több miniszter, fontos állami szervek vezetői és nemzetbiztonsági főtanácsadó is részt vesz majd a találkozón.
A legmagasabb szintű tárgyalás egyik fontos eleme a béke lesz. Ugyanakkor a két ország gazdasági ügyekről is tárgyal már hosszú hónapok óta, így a tervek szerint egy amerikai-magyar gazdasági együttműködési csomagot is „tető alá” tudnak hozni – mondta.
Megjegyezte, hogy miközben az amerikaiak éppen hazaviszik a cégeiket a világ számos pontjáról, aközben Magyarországra egymás után érkeznek amerikai befektetések. Ezeket „nem a szél fújja be”, hanem megegyezés alapján jönnek ide, és a mostani gazdasági együttműködési csomagban is vannak „kéréseink és javaslataink” újabb amerikai befektetésekre, amelyek Magyarországra jönnének.
Orbán Viktor jelezte: ennek előfeltétele, hogy rendezzék az energia kérdését, mert ahhoz, hogy egy befektető hosszú távú beruházásról dönthessen, látnia kell a termelés egyik fontos költségének, az energia árának az alakulását.
„Meg kell győznöm az amerikaiakat” arról, hogy Magyarország egy „bezárt ország”, nincs tengerünk, ezért mi ki vagyunk szolgáltatva azoknak a szállítási útvonalaknak, amelyeken keresztül érkezhet energia Magyarországra, és ezek leginkább csővezetékek.
Megjegyezte: a németeknek van tengerpartjuk, de szintén kivételt kérnek az amerikai szankciók alól az egyik finomítójukra nézve, miközben
a mi zakónk szárnyát rángatják, hogy jöjjünk le az orosz energiáról.
A háború blokkolja az európai gazdaságot
Orbán Viktor azt mondta:
ha a pénz fegyverekre megy, ha a pénz Ukrajnába megy, ha az van, amit most csinálnak az európaiak, akkor nem is tud lendületet venni az európai gazdaság. Vagy legfeljebb hitelből, ami rendkívül veszélyes
– mutatott rá.
Ezért a béke, a tűzszünet a magyar családoknak a legfontosabb gazdasági érdek
– hangsúlyozta a kormányfő.
Ez is érdekelhet
Kifejtette: ha nem lesz háború, nem biztos, hogy olcsóbb lesz a kenyér, de több lesz a kereset. A mindennapi megélhetés terhe csökken, ha vége van a háborúnak, és lesz egy nagyobb gazdasági növekedés – mondta.
Nagy Márton munkáját méltatva Orbán Viktor kész csodának nevezte, hogy a nemzetgazdasági miniszter egy háborúban leblokkolt európai és magyar gazdaság idején képes arra, hogy egyszerre futtasson béremelési programokat, egy háromszázalékos hitelprogramot az első otthon megteremtése érdekében, és futtassa Európa legnagyobb adócsökkentését.
A többi európai ország nem tud ilyet csinálni – értékelt.
Orbán Viktor a közgazdász és a gazdaságpolitikus szakmák közötti különbségről szólva kifejtette: a gazdaságpolitikus nem számokat lát, hanem embereket, ezért bár szükség van közgazdasági tudásra, sosem szabad hallgatni a közgazdászokra.
A baloldali, tiszás vagy DK-s javaslatokkal Orbán Viktor értékelése szerint az a baj, hogy „már kipróbáltuk és nem váltak be”. Bokros Lajost hozta példaként, akinek a javaslatait bevezették, és „óriási baj lett belőle”. Azt javasolta, hogy „ezt az egészet Tiszástól, DK-stól, liberális, balos közgazdászoktól” felejtsük el, mert ez a megközelítés eddig csak bajt hozott Magyarországra.
Úgy értékelt: sikeres gazdaságpolitika csak 2010 után volt, ami pont az ellenkezője annak, mint amit ők tanácsolnak.
Spórolással nem lehet a magyar gazdaságot növekedési pályára állítani - hangsúlyozta a kormányfő, jelezve, hogy a magyar gazdaság ha kismértékben is, de növekszik, és már egy egyszázalékos gazdasági növekedés is 4-500 milliárd forintot állít elő a költségvetésnek.
A magyar gazdaság azért nem tud jobban nőni, mint egy százalék, mert háború van
– közölte.
A 14. havi nyugdíj bevezetéséről szólva Orbán Viktor emlékeztetett:
2010-ben a nyugdíjasok szenvedtek, mert az előző kormányok csökkentették a nyugdíjak értékét, és elvették a 13. havi nyugdíjat. A kormánypártok kötöttek egy szövetséget a nyugdíjasokkal, ami arról szól, hogy soha többé nem fordulhat elő Magyarországon amíg nemzeti kormány van, és Orbán Viktor a miniszterelnök, hogy a nyugdíjak veszítenek az értékükből. Amennyit tudnak, emelnek, és visszaadják a 13. havi nyugdíjat.
„Vért izzadtak”, de a 13. havi nyugdíjat vissza tudták adni, és szükséges a 14. havi is - mondta a miniszterelnök, jelezve: a nyugdíjrendszeren belül ugyanakkor nem szeretne változásokat, mert minden jó ötlet, morálisan is helyes belső változtatás a nyugdíjrendszeren belül legalább annyi, de inkább több igazságtalanságot termel, mint amennyit orvosolna.
Orbán Viktor szerint jobb, ha a nyugdíjrendszer összes tagjának azonos arányban emelnek nyugdíjat, mint ha valamelyik csoportot kiválasztják és előnyben részesítik. Ezért folyamatosan emelni kell a nyugdíjakat
– szögezte le.
A béremelésekre kitérve a kormányfő kiemelte: a szociális szférában 2010-ben bruttó 137 ezer forint volt a dolgozók jövedelme, most 400-450 ezer forint közt van a legtöbb emberé, az átlag pedig 500 ezernél van.
A béremelés óriási dolog ahhoz képest, hogy 2010-ben 137 ezer forinton álltunk, és közben a háború blokkolja a gazdasági növekedést
– mutatott rá.
Azt mondta:
a 14. havi nyugdíjra is az mondják a tiszások, a DK-sok, a közgazdászok, hogy annak nem most van az ideje.
De, most van az ideje, és meg is kell csinálni
az a kérdés, hány lépésben tudják ezt bevezetni a 13. havi nyugdíj bevezetéséhez hasonlóan. Ennek a pontos forgatókönyvén dolgoznak a szakemberek – közölte a miniszterelnök.
