Közélet
Elon Musk elindította a Wikipédia MI-alapú riválisát, a Grokipediát
Új szuperszámítógép segíti a digitális örökség MI alapú kutatását az ELTE-n
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma (DH-LAB) együttműködésében egy új, mesterségesintelligencia-feladatokra optimalizált, nagy teljesítményű szervert állítottak üzembe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával. Az új szuperszámítógépet hétfőn mutatták be az ELTE-n – írja az MTI.
Kép: Palkó Gábor tanszékvezető (j2) az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) együttműködésében üzembe helyezett mesterséges intelligencia feladatokra optimalizált szuperszámítógép bemutatóján az ELTE Bölcsészettudományi Kar Digitális Bölcsészet Tanszékén november 3-án (Fotó: MTI/Hatházi Tamás)
A kormány megújította Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amely a 2020-ban elfogadott stratégia főbb célkitűzéseit megtartva, az elmúlt időszak technológiai és jogi változásait is figyelembe véve új intézkedéseket határoz meg a 2030-ig tartó időszakra – idézte fel az eseményen Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.
Fotó: Hatházi Tamás / MTI
A megújult stratégia egyik céljának nevezte egy magyar kulturális modell létrehozását, amely lehetővé teszi az ezeréves államiság dokumentumainak feldolgozását. Az így digitalizált adatok a jövő tervezésében is hasznosíthatók – mondta, hozzátéve, hogy erre a feladatra a Magyar Nemzeti Levéltárat és az ELTE-t kérték fel.
Az adatok digitalizálásához és strukturálásához jelentős számítási kapacitásra volt szükség, ehhez járul most hozzá ez a nagy teljesítményű szerver – tette hozzá. Így az ELTE-n a szakértelem mellett az új szerverrel már a számítástechnikai kapacitás is rendelkezésre áll – mondta.
Darázs Lénárd, az ELTE rektora mérföldkőnek nevezte a nagy teljesítményű szerver üzembe állítását. Felidézte, hogy amikor megalakult az ELTE-n a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma még senki sem gondolta, hogy ezzel nemcsak egy digitalizációs program veszi kezdetét, hanem egy olyan szöveg-, korpusz- , illetve adatépítési folyamat indul el, amely komoly mesterségesintelligencia-fejlesztésnek lehet az alapja.
A Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumban elérhetővé vált világszínvonalú számítástechnikai kapacitás nemcsak a nyelvtechnológiai kutatásokat és magyar nyelvi modellek fejlesztését segíti majd, hanem új magyar kutatási projektek előtt is megnyitja az utat
– hangsúlyozta Darázs Lénárd.
Palkó Gábor tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, a DH-Lab szakmai vezetője arról beszélt, hogy az új rendszer jelentős állomás a hazai mesterséges intelligenciával és digitális kulturális örökséggel kapcsolatos kutatások területén, mivel nagyságrendekkel nagyobb számítási teljesítményt biztosít a 2021 óta működő elődjénél.
Ez is érdekelhet
A DH-Lab missziójának nevezte, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia alkalmazások használatát meghonosítsa a magyarországi és a határon túli kulturális örökség feldolgozásában és közzétételében. A projekt egyszerre erősíti Magyarország függetlenségét a mesterséges intelligencia területén, valamint összekapcsolja az MI nyelvi képességeinek fejlesztését a kulturális örökséggel és a piaci szektorral – tette hozzá.
Mint az eseményen elhangzott, a fejlesztés célja, hogy a DH-Lab hatékonyan támogassa a digitális bölcsészeti, történeti és kulturális örökséghez kapcsolódó projekteket, valamint a mesterséges intelligencia nemzetközi szintű kutatását és oktatását.
Az új szerver nyolc darab NVIDIA H200 GPU-val, nagy kapacitású memóriával és csúcskategóriás hardverrel rendelkezik, értéke meghaladja a 120 millió forintot. Bár a számítógép fizikailag az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, Szombathelyen található, a kutatók és hallgatók az ország bármely pontjáról hozzáférhetnek.
Az új rendszer számos kutatási és fejlesztési célt szolgál, ezek között használható
- tudományos és kulturális adatfeldolgozásra képes chatbotok fejlesztéséhez,
- nagy nyelvi modellek (LLM) futtatáshoz, összehasonlításához és finomhangolásához,
- valamint vizuális és szöveges adatokat feldolgozó ágensrendszerek építéséhez is.
Emellett segíti a szövegegyszerűsítést és a kulturális örökségi dokumentumok értelmezését.
