Okostelefon-használat: az önkontroll hiánya vezethet függőséghez
Nem a személyiségjegyek, hanem a gyenge önkontroll és a közösségi élményekből való kimaradástól való félelem (FOMO) állhat a problémás okostelefon-használat hátterében – állapította meg a Semmelweis Egyetem kutatása.
Fotó: Reggie Casagrande Forrás: GettyImages Az Acta Psychologica című folyóiratban közzétett tanulmány során a kutatók 18-35 év közötti egyetemisták bevonásával vizsgálták hogyan függ össze az okostelefon-használat a mentális és fizikai egészséggel, valamint a kognitív működéssel. Az eredmények rávilágítottak, hogy a neuroticizmus – vagyis a szorongásra és negatív érzelmekre való hajlam – önmagában nem vezet függőséghez, a döntő tényező az, hogy valaki mennyire képes szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit és impulzusait.
A vizsgálat három csoportot különített el: a kizárólag társas érintkezésre fókuszáló „szociális”, a mérsékelt tartalomfogyasztó, valamint a napi 4-5 óránál többet görgető „erős folyamat jellegű” felhasználókat. Utóbbi csoportnál kognitív hanyatlást, romló emlékezetet, figyelem és alvászavarokat tapasztaltak.
A kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy a személyiség (értsd: magas pontszám a neuroticizmus skálán) önmagában nem tesz senkit telefonfüggővé. Vagyis nem arról van szó, hogy aki hajlamos negatív érzelmek átélésére, szorongásra, depresszióra, stresszre, az törvényszerűen függő lesz – a döntő tényező az, hogy mennyire tudja szabályozni a saját viselkedését, érzelmeit, impulzusait és mennyire tart attól, hogy lemarad valamiről
– emelte ki a közleményben Takács Johanna, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője.
A kutatás szerint nem a telefonozással eltöltött idő a legnagyobb probléma, hanem, hogy hogyan és mire használjuk a telefont. Ha valaki főleg passzívan görgeti a közösségi médiát, akkor az agy folyamatos, gyors ingereknek van kitéve, ami kimeríti a figyelmet, rontja a koncentrációt, és hosszabb távon mentális megterhelést okozhat.
A kutatás fizikai következményekre is figyelmeztet. Seregély Beáta szakértő szerint a folyamatos előrehajló fejtartás (úgynevezett „text neck”) nemcsak ízületi kopáshoz vezethet, hanem egyensúlyproblémát is okozhat, mivel a nyaki idegvégződések megváltozott jeleket küldenek az agynak.
A szakemberek szerint a megoldás nem a tiltásban, hanem a tudatosságban rejlik. A kutatók javasolják az értesítések észszerű beállítását, a közösségi médiára szabott időkorlát beállítását, több mozgást, valamint az önkontrollt fejlesztő viselkedéstréningek alkalmazását a függőség megelőzése érdekében.
